Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
3.9. A BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIATEMPLOM ÉS A RÉGI KIRÁLYI HÁZ KÖZÖTT - KELETI OLDAL a. DOMONKOS KOLOSTOR DÉLI OLDALÁN A Boldogasszony plébániatemplom és a domonkos kolostor (ld. Várnegyed - Egyházak) között nincs nagy távolság, az itteni háztömböt mégis egy kis köz szeli ketté az utca és a városfal között. 1441-ben ezt a kis utcát nevezték meg a plébániák határvonalának. A köz mentén a Hauy-féle térkép tanúsága szerint kisméretű telkek sora alakult ki. Hasonlóan kis telkekre aprózódott fel a plébániatemplom északi oldala mellett elhaladó köz északi házsora is. Okleveles forrást alig tudunk ezen a részen idézni, ezért homályban marad egyelőre előttünk, mi lehetett a sok kis telek kialakulásának oka, és mi lehetett az itteni épületek funkciója. 3.9.1. Pénzverőház / Münzgeschäft 1255: fabros nostras de Strigonio, illos, qui tempore nove monete donee in fabrica laborabunt (MOL Dl 398, BTOE I. 41. sz.); [1403—1439]: der kamer oderr der müntz geschefte {Ofner Stadtrecht 98. sz.); 1441: a quadam via inter domum cusionis monetarum a parte ecclesie beate Marie [virginis] adiacentem ab una et m[...] domum fratrum ordinis cartusiensis claustri de Leweid iuxta claustrum sancti Nicolai confessoris s[itam] ab alterapartibus habita (Eszt. Prim. lt. U 46, MOL Df 249009); 1505: Matthias Zabo Almanus in domo Penzwere ... Iohannes ligator librorum in domo Penzverew ... Ioannes Kemenczegyartho in domo Penzverew (MOL Dl 38658); 1510k: Iohannes Fazokas in Penzwerehaz (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1384/16. sz.: domum ante monetarum (MOL Dl 7089) A budai pénzverés korai színterét a Régi királyi házban kereshetjük részben annak német Kammerhof neve után, részben esztergomi és visegrádi analógiák ismeretében. A Kammerhof eladományozása után a pénzverő ház helyszíne a Boldogasszony-plébániatemplom északi szomszédságába, a keleti oldalon, egy kis köz mellé került át, amit az 144l-es plébániahatárjárás bizonyít. 851 A Jogkönyv is megemlékezik a pénzverő műhelyről, és ezáltal ránk örökítette a német elnevezést. A budai pénzverés megszűnte után is megmaradt a ház elnevezése. Mindkét dézsmajegyzékben olvashatunk a pénzverőház lakóiról. 1505-ben Szabó Mátyást, Pap János könyvárust és Kemencegyártó Jánost a pénzverőházban írták össze. Szabó neve mellé az „almanus" jelzőt tették ki, tehát német volt, amint Pap János is, hiszen ő a jólismert Hans Pap budai könyvárussal azonos, akinek többek között német nyelvű végrendelete is fennmaradt. 852 1510 körül Fazekas Jánost és Pap Jánost jegyezték fel. Feltehetően a Fazekas és Kemencegyártó János nevek ugyanazt a személyt fedik. A pénzverőházzal szemközti házsort az ott lakó ötvösökről Ötvös utcának nevezték a 15-16. században. 3.9.2. Lövöldi karthauzi kolostor A lövöldi karthauziak háza a Boldogasszony egyház és a domonkos kolostor közötti köz északi oldalán állt. (1441.1. 3.) Volt azonban a kolostornak háztulajdona a Szt. György piacon is (Ld. Szt. György piac - nyugati oldal). 3.9.3. Beidre Mihály - Szécsi Miklós ,J)omonkos kolostor mellett" A domonkos kolostorral délről szomszédos, vagyis a Szt. Miklós templom melletti telket a rajta álló kő és fa épületekkel Mária királynő 1383-ban eladományozta Szécsi Miklós országbírónak. A ház korábban Beidre (Bűidre) Mihály budai polgáré volt, aki mint erdélyi sókamaraispán a királynak nagy összeggel 851 HUSZÁR 1958. 852 BORSA 1959. 300-304. A végrendeletben házát egyébként feleségére hagyta.
