Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

3.8. SZT. PÁL UTCA - KELETI OLDAL A mai Fortuna utca nyugati házsorát az előző fejezetben már ismertettük, az alábbiakban a keleti házsorral foglalkozunk, amelynek mindössze három ingatlanára maradt fenn forrás a déli sarokháztól, vagyis a mai Vörös Sün háztól kezdődően. 3.8.1. Kont Miklós - csatkai pálosok (Bertalan asztalos, Zöld János ablakgyártó) ,jSzt. Miklós kolostor utcája, Szt. Miklós kolostor mellett, Szt. Pál utca''' (Hauy 238. + Hauy 237. 239. ? - Hess András tér 3, Fortuna u. 1. ?.) Az egykor Kont Miklós nádor tulajdonában volt házat először az 1390-es plébánia határjárásban tüntették fel tájékozódási pontként. (Ld. a plébánia határjárások elemzését) Ugyanebben az évben Kanizsai Miklós házvételének szomszédjaként is megemlítették a néhai Kont Miklós nádort, majd még néhány évvel később szintén. (1390. II. 27, 1392. XII. 14, 1398. III. 17.) A nyitrai káptalan oklevele szerint a néhai Kont nádor özvegye és fia, ifjabb Miklós két házat, közte egy a domonkos kolostor északi szomszédságában emelkedőt adományoztak végrendeletileg a Kont nádor által alapított csatkai pálos kolostornak. (1396) Az adományt Zsigmond király is megerősítette. (1397. VI. 21, 1401. V. 3.) Buda városa 1398-ban a végrendeleti és az adomány levél bemutatása után beiktatta a pálosokat a ház birtokába. (1398. XI. 25.) 1400-ban Kont nádor másik fiának, Bertalannak a fiai, László és Imre is hozzájárultak az adományhoz, vagyis formailag ők is a kolostornak adták a házat. (1400. X. 6.) Raholcai „Kont" Miklós, „Tót" Lőrinc királyi zászlótartó és tárnokmester fia, Zsámboki Miklós nádor veje, 1345-1351 között udvari lovag és pohárnokmester, közben 1345-1350 között barsi ispán volt, 1349-ben soproni, vasi és varasdi ispán, 1349-1350 között nyitrai ispán, 1349-1351 között pozsonyi ispán, majd 1351-től 1356-ig erdélyi vajda lett, valamint szolnoki és aradi ispán, 1352-ben brassói ispán, 1356-tól haláláig nádor, emellett bihari, nyitrai, sárosi, soproni, szepesi, trencséni és vasi ispán, elhunyt 1367-ben, Nagy Lajos király jeles hadvezére és diplomatája, az Újlaki család őse, 1361-ben Csatkán kolostort alapított a pálos szerzetesek számára,

845 Újlaki László, Bertalan fia 1402-1403 között macsói bán volt, de 1403-ban fellázadt Zsigmond ellen, 1410-1418 között, testvérével, Imrével együtt újból macsói bán lett, elhunyt 1418-ban. Újlaki Imre, Bertalan fia, 1410-1418 között, testvérével, Lászlóval együtt macsói bán volt.

846 A házra vonatkozó utolsó közvetlen, a pálos inventanúmban fennmaradt adatunk szerint 1423-ban György pálos rendfőnök bérbe adta a csatkaiak házát. (1423) Későbbi időből már csak szomszédok neveit ismerjük, feltehető, hogy bérlőkét. 1483-ban Bertalan asztalost (1483. TV. 4.), 1488 és 1501 között Zöld János ablakgyártót nevezték meg az északi szomszéd ingatlan ügyeiben keletkezett oklevelek. (1488. X. 31, 1491. VIH. 16, 1498. DC. 29, 1501.1.26.) Zöld Jánost még az 1510 körül készült dézsmajegyzékben is összeírták a Szt. Pál utcában.

847 Bár a korai oklevelek a Szt. Miklós utcában, a domonkos kolostor északi oldalán helyezik el a házat a későbbi adatokból megfejthető, hogy a megnevezett szomszédság nem egymás melletti telkeket jelölt. A 15. században ugyanis jól ismertek a ház északi szomszédaira vonatkozó adatok, amelyeket a Szt. Pál utcában állónak, sőt az ún. pálos nagy házzal szemben lévőnek mondanak. Az oklevelek és az 1390-es határjárás együttes értékelésével egyértelműen kijelölhető mind a pálos nagy ház, mind Kont nádor házának helye. Az 1390-ben kiemelkedő tájékozódási pontként meghatározott Kont ház a mai Hess András tér 1. számú ún. Vörös sün ház saroktelkén emelkedett. (Ld. a plébánia határjárások elemzését) 845 ENGEL 1996. B. 201. 846 ENGEL 1996. B. 250. 847 1510k: „Joannes Zeld in platea sancti Pauli" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)