Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Más vélemény a tatárjárás előtt a Várhegyet szintén királynéi birtoknak feltételezte, ahol királynéi kúria és kápolna állt, és a körülötte kialakuló települést nevezték Újbudának." A Szombatpiac körüli település összefüggött ugyan a vele közös plébániát alkotó, falakon kívüli Tótfaluval, de a Szt. Mária Magdolna templom alapítása csak a város alapítása után következett be. Ezért az ide a váraljáról felköltöző lakosokkal együtt a Szombatpiac áttelepítésére következtetett.

100 A Szűz Mária templom első említései egyes kutatókat arra vezettek, hogy komolyan vegyék a 18. században felmerült hagyományt, amely szerint a templomot még Szt. István király építtette volna, és ennek bizonyításával próbálkozzanak. Próbálták azonosítani a Gellért legendában említett pesti Boldogasszony egyházzal, illetve királyi alapítását feltételezve a királyi kápolnák között kísérelték meg intézményét elhelyezni és ezáltal alapítását a 11-12. századra keltezni.

101 Felmerült az a nézet is, amely szerint a domonkosok templomának falai rejtenék a korai Szűz Mária templomot, amely körül helyezkedett el a tatárjárást megelőző település. A város alapítása után a templomot a domonkosok kapták volna meg, és az új plébánia új helyszínen épült volna fel.

102 Ezekkel a véleményekkel szemben többen is olyan álláspontokat fogalmaztak meg, amelyek a Mária templom, valamint a Szombatpiac által felvetődő kérdéseket már a várépítés keretei között próbálták értelmezni az 1243 és 1249 között eltelt időszakban, elfogadva azt a vélekedést, miszerint a magyar lakosságnak feltelepítése megelőzte a pesti németekét.

103 Meg kell továbbá említenünk, hogy a Várhegy kutatása során az északi részen kerültek elő olyan épületmaradványok, amelyek nem illeszkedtek a telekosztás során létrehozott úthálózatba és telekrendbe. Egyértelműen meg lehetett határozni azt is, hogy ezek az épületek megelőzték a telekosztást, a tudatosan kialakított városnál korábbiak, de a 13. századnál nem régebbiek.

104 Abszolút kormeghatározásuk azonban nem nyújt egyértelmű segítséget egyelőre a történettudomány számára, mivel az előkerült leletanyag sehol sem tesz lehetővé évtizedekre pontosan meghatározható keltezést. A feltárt maradványok sajnos olyan csekély méretű részletek, amelyek alapján nagyobb összefüggéseket egyelőre nem lehet megállapítani. A sokféle elgondolás, keletkezési modell jelzi, hogy a kezdeti idők szórványos adataiból kell használható elképzelést kialakítanunk, amelyet a kutatók személyes véleményalkotása is befolyásol. A következtetések néhány közös pontjára szeretném ezért felhívni a figyelmet. Talán legfontosabb a mai Várhegy északi részén megfigyelhető Szombathely helynév és az ezen a helyen található hetipiac kérdése. (50. kép) Tudjuk, hogy a tatárjárás után Pestről felköltöző németek a hetipiacot kedden, majd szerdán tartották a Boldogasszony plébániatemplom és a városkapuk közti térségen. Honnan ered hát egy másik piactér és az ott szombaton tartott piac? A15. század elején keletkezett Jogkönyv a szombati piac tartását a szokásból, ma úgy mondanánk a hagyományból, szokásjogból eredezteti.

105 Valóban, arra kell következtetaünk, hogy ha a szombati piacot nem a németek piacterén tartották, akkor ennek eredete megelőzte a pestiek felköltözését, és létével az újonnan kialakított városban már számolni kellett. Ugyanerre mutat KUBINYI 1961. 126-127. KUBINYI 1964. 71. NÉMETHY 1876; NEMES 1893; NEMES 1932; JANKOVICH 1959. 83. H. GYÜRKY 1981. 130; H. GYÜRKY 2001. 27-40. ZOLNAY 1963. 78; GYÖRFFY 1973. 297-298; MAGYAR 1991. 96; SPEKNER 2003 H. GYÜRKY 1972; LÓCSY 1971; MAGYAR 1991. Ezek a maradványok a Várhegy északi részén találhatók. A Várhegy déli végén Zolnay László keltezett több objektumot a tatárjárás előttre, érvei azonban nem meggyőzők. ZOLNAY 1977. 29-36. Újabban a Színház utca nyugati sávja alatt, illetve az egykori Honvédelmi Minisztérium épületének udvarain előkerült fa épületrészletek kapcsán merült fel újból a város alapításánál korábbi keltezés lehetősége. FELD-KÁRPÁTI 2000. 58; KÁRPÁTI 2003.209-210,212-215. „ Von den marcktagen dyser stat vnnd wy vil dyser sendt Nicht méhe, wen czwene rechte margktage seyn pey diser stat, Den Mitich pey den Tewtschen vmmb vnßer frawen kirchen ann den placzen Vnnd der Freitag bey den Vngern vmmb sand Marie Magdalenen kirche an den pletczen. Vnnd der drit ist von gewonhait der chomen, der sambstag" (Ofrier Stadrecht 227'. sz.)