Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Peter Panchel szabónak, volt bírónak mindössze évi 6 forintért. 624 (1444. XI. 30.) A későbbi peres iratokból az is kiderül, hogy a bér mérséklése mellett szerepelt az a kikötés is, hogy a ház tönkrement tetőzetét a bérlőnek ki kellett javítania. Az örményesiek, sőt patrónusuk, Kanizsai Tárnok János fia Imre sorozatosan tiltakoztak ezután mintegy tíz éven keresztül különböző hiteles helyek előtt a ház bérbeadása ellen. (1447. VL 9., 1447. VI. 16., 1447. XI. 29., 1451. VU. 20., 1452. VU. 28.) Közben a város tanácsától kezdve kü­lönféle bírói fórumok előtt folyt a pereskedés, mivel Péter szabó nem fizette a bért. 1446-ból fennmaradt a város jelentése Hunyadi kormányzónak, amelyben elmondták, hogy előttük Imre örményesi vikárius beperelte Péter szabót a bérfizetés és a ház karbantartásának elmulasztása miatt. Péter avval védekezett, hogy az elhanyagolt épületből igen sok szemetet kellett kihordatnia a saját költségén, ezenkívül pedig zsindelyt, gerendát és szögeket vásárolt mintegy 200 forint értékben. A tanács két kiküldött esküdt útján megbizonyosodott afelől, hogy a vásárolt építőanyag csupán 26 forintot ér, majd úgy döntött, hogy a ház szálljon vissza a kolostorra, ám Péter a következő év Szt. György napjáig a házban maradhat méltányosság­ból, mivel a szemetet elhordatta. Péter nem fogadta el az ítéletet és a nádorhoz fellebbezett. (1446. LX. 28.) A per továbbfolyt a nádor, majd a kormányzó előtt, végül 1447-ben a tárnoki ítélőszék ülésén a peres felek bejelentették, hogy a város tanácsa előtt egyezséget kötöttek. Eszerint a házat bérbe adták Péternek azzal a feltétellel, hogy az épület elülső felén cseréppel, hátsó felén pedig zsindellyel kijavítja a tetőt, és a házat jó állapotban tartja. (1447. IV. 2.) Az egyezséget a pálosok részéről János és Antal szentlőrinci szerzetesek kötötték, feltehetően az örményesi szerzetesek beleegyezése nélkül, mivel hamarosan mind az örményesi rendház, mind patrónusuk, Kanizsai Tárnok János fi a Imre tiltakoztak a ház bérbeadása ellen. (1447. VI. 9., 1447. XI. 29.) Ujabb megegyezés 1451 körül születhetett. A város tanácsának 1454-ben kelt okleveléből ugyanis megtudhatjuk, hogy 1453-ban az örményesiek bevádolták Peter Panchel fiát, Nikolaust, hogy há­rom éve a háza után csupán 12 forintot fizet évente, pedig 16 forintot kellene fizetnie. (1454.1. 9.) Eszerint tehát az örményesieknek sikerült új megállapodást kicsikarniuk sorozatos tiltakozásukkal. Nikolaus egyébként azzal védekezett, hogy ő a hiányzó 4 forintot megfizette a Boldogasszony egyház Keresztelő Szt. János oltárának, akinek a pálosok tartoznak a ház után fizetni. A pálosok azonban oklevél bemutatá­sával igazolták, hogy nincs semmilyen kötelezettségük az oltárral szemben. A város úgy ítélt ezután, hogy a házat vissza kell adni a kolostornak, amellyel Nikolaus természetesen nem értett egyet, és a tárnokmes­terhez fellebbezett. A tárnokmester azonban jóváhagyta a város ítéletét és kiküldte az altárnokmestert az örményesiek birtokbaiktatására. (1454.1. 30.) Nikolaus ekkor V. László királyhoz fordult panaszával azt állítva, hogy szegénységük miatt nem fizettek az utóbbi három évben 16 forint bért. A király kegyet gya­korolva megengedte, hogy ha Szt. Mihály napjáig megfizeti az elmaradt három év bérét, visszakaphatja a házat. (1454. V. 16.) Nem valószínű, hogy ez bekövetkezett, mert többet nem hallunk a házról. Feltehetően megváltak tőle az örményesi pálosok. 1459-ben két budai házukat is elcserélték Csapi Andrással Zala me­gyei birtokokra, a két ház közül az egyik a most ismertetett tulajdonuk lehetett. (1459.) Csapi András, Tamás fia, Zala megyei nemes, éppen ebben az évben, 1459-ben tűnik fel a forrásokban, mint kancelláriai jegyző. 625 Kérdéses, hogy személye megegyezik-e azzal a Csapi Andrással, aki a Marcaliak familiárisa volt, 1441-ben kismartoni várnagyuk, 1^4-55 között szentgyörgyi vámagy, eközben 1453-55 között zalai alispán. 626 A pereskedés irataiban felváltva hol a Mindszent utcában, hol a Szt. György kápolna környékén állónak mondták a házat. A szomszédságban minden esetben Michael Nadlert és Hosszú Erhardot nevezték meg. 2.7.3. Nadler A Nadlerek házát minden esetben szomszédként nevezték meg, leginkább az örményesi pálosok házára vonatkozó iratokban. (1392. XI. 25., 1392. XI. 29., 1392. XII. 10., 1415. VI. 25., 1424. LX. 23., 1444. XI. 30., 1446. LX. 28, 1447. VI. 9., 1447. XI. 29., 1451. VU. 20, 1452. VB. 28.) 624 Peter Panchel életrajzi adatait ld. Szt. György piac keleti oldal 625 BÓNIS 1971.295,302,305. 626 ENGEL 1996. II. 49.

Next

/
Thumbnails
Contents