Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
1.4. RÉGI ZSIDÓ UTCA, SZT. ZSIGMOND UTCA - KELETI OLDAL A régi Zsidó utca, későbbi nevén Szt. Zsigmond utca keleti oldalán zárt beépítéssel vezetett a középkorban a Szt. György piactól a királyi palota előtti térig, egykori házsorának számos részlete került elő az 1990-es években végzett régészeti feltárások során. 495 Az írásos források azonban sajnos szinte hallgatnak az itteni ingatlanok mlajdonosairól. (Ld. Várnegyed- Utcák, terek) Az utca középtáján emelkedett a Kisebb Szűz Mária, más néven Szt. Zsigmond káptalan temploma. (Ld. Várnegyed — Egyházak) 16. SZÁZAD 1.4.1. Szt. Zsigmond káptalan prépostja ,JSzt. Zsigmond utca, budai vár előtt" 1514-ben Bánfi János házát a Szent Zsigmond utcában a királyi palota előtt állónak mondták, amely észak felől a Szt. Zsigmond káptalan kanonokjainak háza, dél felől a királyi palota előtt álló régi fal mellett, a Friss palotának nevezett királyi házzal és a Szt. Zsigmond egyház prépostjának házával szemben emelkedett. (1514. XI. 10.) A prépost háza eszerint a Szt. Zsigmond templom és a Friss palota közötti házsoron állt, feltehetően a palotához közel. 1.5. RÉGI ZSIDÓ UTCA, SZT. ZSIGMOND UTCA - NYUGATI OLDAL A Szt. György utca nyugati oldala Buda legjobban ismert középkori háztömbjének számít a régészeti kutatások jóvoltából, hiszen az egykori Zsidó kaputól egészen a királyi palota Szárazárkáig terjedő területen, vagyis a mai utca teljes hosszában, sőt azon túl is egészen a mai Oroszlános udvarig rendszeres régészeti kutatás folyt mintegy huszonöt éven keresztül (1973-2000), amely a későbbi épületek alól napvilágra hozta a középkori telekstruktúra és beépítés maradványait. A régészeti kutatások összefoglalása még nem született meg, de az előzetes közlések alapján már rendelkezésünkre állnak az egykori beépítésre vonatkozó, sőt a telekosztás rekonstrukciójához elégséges adatok. 496 Akiterjedt régészeti kutatás azért is jelentős, mivel erre a telektömbre meglehetősen kevés történeti forrás vonatkoztatható. Itt helyezkedett el a város első zsidónegyede. Az utca legkorábbi elnevezése Zsidó utca volt, hasonlóan a telektömb melletti kaput Zsidó kapunak nevezték az egész korszakban. 1307-ben a krónikák tanúsága szerint, Wemer fia László, elűzött budai rektor, Károly Róbert párti fegyvereseivel a zsidók zsinagógáj a melletti kapun át hatolt be a városba, amely helyszín kétségkívül a Zsidó kapuval azonosítható. A zsinagóga maradványait 2005-ben közvetlenül a kapu déli oldalához épült telken találta meg a régészeti kutatás. 497 A háztömbre vonatkoztatható oklevelekben nem találunk említést zsidókról. A meglehetősen hosszú utcában nyilván keresztények is laktak, és csupán az ő házaikra maradt fenn forrás. 14. SZÁZAD 1.5.1. György veszprémi éneklőkanonok - tihanyi apátság - zágrábi püspök György veszprémi éneklőkanonok házát először 1384-ben, mint a Demeter esztergomi érsek által az esztergomi Krisztus Teste kápolnának adományozott Zsidó utcai ház szomszédját említették meg a forrásokban. (1384. IV. 24.) György veszprémi éneklő-kanonok, Domonkos fia, fivére, Koltai Tamás Veszpém megyei nemes volt. 498 495 FELD 1999. 35-50; KÁRPÁTI 2003; BENCZE 2003. 496 ZOLNAY 1977; ZOLNAY 1985; MAGYAR 1992b; NYÉKHBLYT 2003; VÉGH 2003b. 497 Végh András közöletlen leletmentése, 2005. (Szt. György u. 12., ma a Palota út alatt) 498 Vesp. Reg. HA, 811, 814, 840. sz.
