Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

vállalnia kellet, hogy semmiféle ablakot nem nyit Kakasék háza és kertje felé sem az új épületen, sem a korábban megszerzetten, még a tetőn sem, sőt a meglévőket elfalaztatja, kivéve egyetlen kisméretű, vasráccsal elzárt nyílást a tető alatt közvetlenül (az iratban: „precise sub et iuxta tectum wlgo padlasmelleth vei gerendamelleth).

A1% További pontok arra utalnak, hogy az apátság és Kakasék közötti határt ezentúl telekhatárnak tekintik, mivel külön rendelkeztek az esővíz elvezetésről, az emésztőgödör határfal mellé ásásának tilalmáról, valamint arról, hogy az apát új épületét nem szabad közvetlenül Kakasék szomszédos válaszfalához építeni, hanem az alapoktól új válaszfalat kell emelni.

479 Arra, hogy ez a telekhatár új volt, és a vásárlással jött létre több jel mutat. Kakasék a házzal együtt nem adtak el egy bizonyos földterületet, amely saját kertjükhöz csatlakozott. Az átadott udvarrészen lévő emésztőt viszont fel kellett tölteni, mert az új határra esett. Végül erre utal az a rendelkezés is, hogy az apátság házának homlokzatát nem szabad az utca felé kiterjeszteni sem erkéllyel, sem bármiféle kő, vagy fa építménnyel, oszlopokkal, ablakokkal.

480 A szentmártoni apát házát bérlők lakták, erről az 1517-es fogalmazvány is tudósít. 1524-ben LT. Lajos király a ferences kolostor környékén megparancsolta az apátság házában lakóknak, hogy fizessék meg házbér tartozásaikat, ellenkező esetben el kell hagyniuk a házat. (1524. X. 4.) Sajnos nem látjuk elég tisztán ma még, hogy a szentmártoni apátságnak hol volt a háza 1516 előtt. Pedig mind az 1505-ben mind az 1510 körül készült dézsmajegyzék megemlékezik róla, illetve a házban lakó bérlőkről.

481 1517-ből fennmaradt számunkra egy nyugta, amelyben Esztergomi Pál esztergomi kanonok ismeri el az apátság budai háza gondnokának, János testvérnek bérfizetését az 1516-os esztendőre esedékes 8 forintról. (1517. I. 24.) Mint azt a szomszédos, romos toronyhoz csatlakozó épület bemutatásánál láthattuk, azon ház melletti lakosként tüntették fel 1478-ban Balázs sarkantyúgyártót. (1509. III. 16.) O egy 1484-ből származó jegyzék tanúsága szerint az esztergomi Szt. Miklós oltártól bérelte a házát 8 forintért. (1484) 1494-ben ugyanezen a helyen Pál sarkantyúgyártót, feltehetően Balázs rokonát nevezték meg. (1494. XII. 8.) A Kakasék által a pannonhalmi bencéseknek eladott ház után tehát feltehetően évi 8 forint járadék illette meg az esztergomi Szt. Miklós oltárt. 1.2.7. Kakas Mihály - Kakas János ,JSzt. János utca" Láttuk, Kakasék házáról részletesen szólt az 1517-ik évi fogalmazvány (1517. II. 16.) Ugyanebben az évben kelt a budai káptalan idézőlevele, amelyben Nagylucsei Damjánt a néhai Kakas Mihály házában keresték fel a Szt. János utcában. (1517. LX. 28.) A néhai Kakas Mihály özvegyét megemlíti mindkét dézsmajegyzék is.

482 Egyébként Kakas János különösen fontos személyiség számunkra, hiszen az általa használt öröknaptárban történeti és csillagászati feljegyzéseket hagyott ránk.

483 Kakas János, Mihály fia, 1483-ban született, apja szlavóniai eredetű budai polgár volt, anyja, csúti Sós Ilona kisnemesi származású, feltehetően 1499-től 1503-ig Bécsben, 1504-1507 között Krakkóban tanult, 1507-1508 között az egri A város jogkönyve tiltotta, hogy a szomszéd felöli oldalon ablakot nyissanak a házon: „ Wy kainer sol verpawen seynes nachparn fenster. Es sehol keynes mannes sthen auß seinem hauß In seynes nachparn hawß, her mag iß ym weren vnnd verpawen, wen er will. " (Ofner Stadtrecht 322. sz.) Az esővíz elvezetéséről is rendelkezett a Jogkönyv: „Man sehol vor machen, das nicht wasser gehe yn eynes andern hauß. Dach Troppen sol keyn mensch auf aines andern dach Noch yn den hoff nicht laden, er schol das vntter steen mit gerynnen. " (Ofner Stadtrecht 323. sz.) A ház homlokzatának kiterjesztését az utca felé így szabályozta a tárnoki jog: „ ...si quis domum habens, et ipsam domum versus plateam ampliare niteretur, ita quod domus vicinorum excederet, et adspectus pia tearum tolleretur, ac ipso aedificio stringi videretur, id absque consensu Judicis et Juratorum minime audeat facere et possit; alioquin demoliri domum, et prospectum vicino dare cogeretur... " (WENZEL 1878. 21) 1505: „relicta Lucae Pinter in domo Zent Martoni Apath" (MOL Dl 38658); 1510k: „relicta Lucae Pinther ... Michael Karadj in domo abbatis de sancto Martino " (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 1505: „relicta Michaelis Kakas" (MOL Dl 38658); 1510k: „relicta Michaelis Kakas in platea sancti Iohannis•"'(Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df200608) KUBINYI 1971.59-79.