Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

használható. Számtalan levéltár őriz ilyen tárgyú iratokat, ki kell azonban ememünk közülük néhányat, amely a többinél nagyságrenddel nagyobb számban rendelkezik velük, azért, hogy ismerteink egyoldalúságára figyelmeztessünk. Elsősorban ideszámíthatjuk az esztergomi káptalan magánlevéltárát és az érseki levéltárat, valamint a veszprémi püspökség levéltárát. A középkori város fölött az esztergomi érsekség gyakorolt egyházi joghatóságot, ugyanakkor számos ingatlannal és javadalommal is bírt a városban, ezt a levéltárában őrzött gazdag okleveles anyag bizonyítja.

11 A veszprémi püspök a város dézsmáit élvezte, és a környék lelkipásztori gondozását végezte, levéltára elsősorban a város korai történetének nélkülözhetetlen forrása.

12 Rendkívül gazdag a szigeti domonkos és az óbudai klarissza apácák hagyatéka, amely Pozsonyban a klarisszáknál vészelte át a nehéz időket, majd tért vissza Budára, és jelenleg a Magyar Országos Levéltárban található.

13 A szigeti apácák a város plébániájának kegyuraiként és a város vásárvámjának birtokában őriztek meg számos iratot. Emellett fontos forrás a budai káptalan megmaradt oklevélanyaga, közte a káptalan 16. század elején kiállított hiteleshelyi kiadványainak protokolluma, amelyet a pozsonyi káptalan őrzött meg, és jelenleg ugyancsak az Országos Levéltárban található.

14 A családi levéltárak közül kiemelkedik az Erdődy család galgóci levéltára, meglehetősen jó ismereteket nyújtva Bakócz Tamás érsek és rokonai tulajdonairól,

15 valamint a Perényi család levéltára (ma az Országos Levéltárban). Az 1526 utáni időkre a legtöbb adatot a csak ettől a korszaktól fennmaradt Liber Regius nyújtja.

16 Az okleveles források javarésze ma természetesen az Országos Levéltárban található, a többi levéltár anyaga pedig mikrofilmen, vagy fényképmásolaton ugyanott tanulmányozható. Magam abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy felhasználhattam munkahelyem, a Budapesti Történeti Múzeum oklevélfénykép- és oklevélmásolat-gyűjteményét és az itt őrzött jelentős regeszta-gyűjteményt is. A regeszták sokat segítettek kutatásom során, sőt az oklevelek újkori pusztulása miatt egyes esetekben ma már pótolhatatlan források. A BTM-ben a Mályusz Elemér irányította gyűjtés ún. kisalakú és nagyalakú sorozatát őrzik, valamint Bártfai Szabó László regeszta gyűjteményét és a háború előtt a Fővárosi Levéltárban végzett gyűjtés töredékeit. Szintén Bártfai Szabó László értékes regesztáit őrzi az OSZK Kézirattára. Iványi Béla regesztagyüjteménye pedig az Országos Levéltárban az Erdődy család galgóci levéltárát örökítette meg. A forráskiadások helyett jobbára az eredeti oklevelek újbóli olvasására támaszkodtam, mivel sajnálatos módon a Budapest történetére vonatkozó oklevelek csak szórványosan vannak publikálva. Ettől csak a Budapest Történetének Okleveles Emlékei megjelent kötetei esetében tekinthettem el, különösen a Kumorovitz L. Bernát összeállította harmadik kötetnél (1382-1439), hiszen mai tudásunk szerint ez szinte teljesnek mondható.

17 Az oklevelek mellett fontos forrás a helyrajz számára néhány számadáskönyv, jegyzék, gazdasági jellegű feljegyzés. Első helyen kell megemlítenünk azt a két máig közöletlen budai dézsmajegyzéket, amelyek a különféle utcanevek és a szőlőtulajdonos polgárság személyneveinek leggazdagabb forrásai. Az egyik 1505-ben, míg a másik 1510 körül keletkezett és mindkettő a szőlődűlők szerinti sorrendben adja meg a szőlőbirtokosok neveit, a legtöbb esetben megnevezve lakóhelyeiket.

18 A két összeírás rendkívül sok helynevet tartalmaz, olyanokat is, amelyeket máshonnan nem ismerünk. Ezért a két irat jelzi egyben forrásanyagunk szegényességét is, hiszen a városi könyvek teljes hiányában a dézsmajegyzékek 11 Az esztergomi prímási és káptalani levéltár okleveleit a Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—IV. kötetei tartalmazzák 1358-ig, az ennél későbbi időből származó oklevelek nagyobbrészt kiadatlanok. 12 A veszprémi káptalani levéltár korai anyagát Kumorovitz L. Bernát közölte „Veszprémi regeszták" című munkájában. (Budapest 1953) 13 A feloszlatott pozsonyi és budai klarissza kolostorok levéltárából kerültek át a Kamarai Levéltárba, ahonnan később az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárába soroltattak át. 14 A protokollum jelzete: MOL Dl 106083. 15 A levéltár anyaga ma Bécsben található. A Budára vonatkozó oklevelek közlése a kézirat zárása után jelent meg: Kiss 2005. 16 MOL Kancelláriai levéltár, Liber Regius I—

II. 17 BTOE I, BTOE HI. - A kutatás történetét feldolgozta: KISS-PETRIK 2005. 18 1505 - MOL Dl 38658; 1510 k.- Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608