Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Háztulajdonok a Várnegyed területén 1. A királyi palota és a Szt. György piac között l.l.ELŐÜDVAR A királyi palota előtt a későközépkorban nagyméretű előudvar terült el. A régészeti feltárások azonban fényt derítettek az előudvart megelőző 13-15. századi városrész házsorára a nyugati oldalon, amelyet keleti párjával együtt a királyi palota terjeszkedése miatt bontottak fokozatosan le a középkor végén. Korábban a Szt. János és a Szt. Zsigmond utcák torkolatától kezdődően dél felé egészen a királyi palota szárazárkáig háromszög alakú keskeny tér helyezkedett el. A várfalak menti házsorok bontásával jött létre a 15. század végén a királyi palota előtti előudvar (1508 - theatrum arcis), amelyet németül Samethof-nák neveztek. (Ld. Várnegyed - Utcák) Mindenekelőtt érdemes felsorolnunk azokat az épületeket, amelyeket a királyi palotához viszonyítottak. Feltűnően kevés ilyen adattal rendelkezünk. A palota előtt emelkedő három egyházi épület: a ferences kolostor, a ferences beginaház és a kisebb Szűz Mária káptalan megnevezéseiben fordul elő néhány esetben a 15-16. század fordulóján a királyi palota előtt kifejezés.

458 Ezenkívül a Friss palotával kapcsolatos helyszíneknél tűnik fel: Hunyadi László kivégzése helyének, valamint Salgói Miklós, a Rozgonyi testvérek és a Bánfiak házainak leírásánál utaltak a palotára.

459 1.1.1. Friss palota [1457]: ante Castrum Budense in oppositum atrii Frispalotha denominati (THURÓCZY 1985. 293); 1494: tractoribus, qui extraxerunt salnitrium et sulfur ad aliquot centenarios continens de navi et imposuerunt ad Fris-palatha (ENGEL 1797. 95); 1514: ex opposito... et alia domus regia Frispalotha vocata (MOL Dl 22637); 1525: domus regie maiestatis ante Castrum Budense (OSZK Cod. Lat. 394, MTT 22 [1877]); [1530]: in profundum puteum proximius fris palotta (SZERÉMI 1857. 290); 1541: circa Frispalotha similiter cum fossa agit (MOL Kamarai lt. Nádasdy es. lt. Missiiis 35. cs.) Városi ház, amely ismeretlen időpontban került a király tulajdonába. Elsőként Hunyadi László kivégzésének leírásában olvashatunk róla a Thuróczy krónika szövegében, amely szerint László grófot a királyi vár előtt, a Friss palotának nevezett épülettel szemben fejezték le. (Ugyanezt a helyszínt Bonfini a Zsigmond király palotája előtti széles utcába helyezte.) Az 1494-es évből fennmaradt királyi számadáskönyvek szerint a Friss palota pincéjébe lőport szálh'tottak. Feltehetően ekkor hadiszertárnak is használták, mivel az előtte álló térségen ágyúkat tároltak a Jagelló-korban. (Ld. Előudvar) Egy 1514-ben keletkezett peres iratban részletes leírás ismertet egy Szt. Zsigmond utcai házat, amely a királyi palota előtt emelkedett, ugyanakkor vele szemben a Szt. Zsigmond káptalan prépostjának háza és egy másik királyi ház állt, amelyet Friss palotának neveztek. Az 1525-ös királyi számadáskönyv szerint a királyi palota előtt álló királyi házban kocsiszín kialakításáért fizettek ki egy összeget. Végül az 1530-as és 1541-es ostromok kapcsán említik meg nevét.

460 1482. VI. 2.: „pro religiosis dominabus beginis prope fores ecclesie beati Iohannis ewangeliste ante Castrum Budense fundate degentibus" (Erd. Múz. lt. Törzsgyüjtemény nr. 95, MOL Df 253724); 1506. V. 28.: „prope Castrum nostrum Budense ex opposito ecclesie beate Marie virginis ante idem Castrum nostrum Budense" (MOL Dl 22563) 1439. VI. 24.: „circa Castrum nostrum Budense ex opposito domus Fryczpalothaya apellate" (MOL Dl 13406, BTOE BT. 1226. sz.); [1457]: „ante CastrumBu

dense in oppositum atrü Fr/i^a/oi/za denommaü 1514. XI. 10.: „in vico sancti Sigismundi vocato ante Castrum Budense, in contigua vicinitate domus nonnullorum dominorum canonicorium capitularum prenotate ecclesie sancti Sigismundi a superiori, ab inferiori vero partibus murus ante Castrum Budense ab antiquo construetus vicinatur habite ex opposito autem domus domini prepositi pretitulate ecclesie sancti Sigismundi et alia domus regia Frispalotha vocata" (MOL Dl 22637) A szakirodalomban szokás a Friss palotára vonatkoztatni egy 1438-ból és egy 1439-ből származó oklevelet is. (1438.1. 18. -Vel.lt. in fol. L: Nr. 463. Protocollo. Sedia deli'Archivio 179/BL Protocollo CzxtalAZ, BTOE 111. 1160. sz.; 1439. VI. 24.