Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
A plébánia határjárások elemzése 418 Buda város középkori helyrajzának meglehetősen csekély számú forrásai között kiemelkedő jelentőségű két határjárás szövege, amelyek a Boldogasszony, a Szt. Mária Magdolna és a Szt. Péter mártír plébániák hosszantartó joghatósági vitái során keletkeztek. Mindkét forrás rendkívül részletes leírással rendelkezik a város belterületéről, végigjárja a város utcáit megnevezve sok fontos épületet és városrészt. Az első oklevél 1390. december 1-én keletkezett, eredeti példányát nem ismerjük, szövegét viszont már Xistus Schier kiadta 1774-ben Bécsben, és azóta folymatosan használja a Buda történetével foglalkozó szakirodalom. 419 A második, 1441. augusztus 16-án kiállított oklevél Buda középkori okleveles forrásainak rendszeres összegyűjtése során vált ismertté, elsőként Gárdonyi Albert hivatkozott adataira, majd Pataki Vidor és Kubinyi András is felhasználták Buda helyrajzáról írt tanulmányaikban, szövege azonban máig kiadatlan. 420 Buda városának egyházi szervezete különlegesnek mondható a magyarországi királyi városok között abban a tekintetben, hogy a későközépkor folyamán több, számszerint négy önálló plébániára oszlott (a fentiekhez járul még az alhévízi Szt. Gellért plébánia). Hasonló jelenséggel csupán néhány nagyobb város (pl. Fehérvár, Esztergom, Pozsony) esetében találkozunk. Ugyancsak különlegesnek mondható, - bár korántsem egyedülállónak - hogy mind a négy plébánia a későközépkorban ki volt véve a helyileg illetékes veszprémi megyéspüspök joghatósága alól, és közvetlenül az esztergomi érsek felsőbbsége alá tartozott. Az önálló plébániává alakulás és az exempt státusz eredetének kérdésével azonban jelen fejezet keretei között nem kívánok foglalkozni, figyelmemet kizárólag a szöveg helyrajzi adatainak vizsgálatára szeretném fordítani. Ennek az elemzésnek az eredeménye legalább két szempont miatt jelentős. Egyrészt lehetővé teszi önálló helyrajzi objektumok (egyházi épületek és magán ingatlanok) pontos, a mai térképen rögzíthető meghatározását, amely magántulajdonú ingatlanok esetében meglehetősen ritka adottság Budán. Másrészt a rekonstrukció segítségével a térképen is megjeleníthetők a plébániaközösségek határai, márpedig a plébániaközösségek olyan kisebb, egymástól nem csak a térben elkünülő társadalmi egységeket jelentenek, amelyekből a város egészének közössége épül fel. Az alábbiakban a határjárás útvonalát bejárva, részletesen tárgyalom a topográfiai kérdéseket, kiegészítve a határjárást mindazokkal az adatokkal, amelyeket egyéb oklevelekből, illetve a műemléki és régészeti kutatásokból mdhatunk meg az itt megnevezett házakról és utcákról. I. 1390. december 1-én Budán a Boldogasszony egyház plébánosa, Miklós és a Szt. Mária Magdolna egyház plébánosa, Gergely egy, erre az alkalomra összehívott, különleges egyházi bíróság elé álltak, amely dönteni kívánt a két plébánia közötti sok-sok éve tartó viszálykodásban. Az ekkor keletkezett ítéletlevél elsőrangú forrása a város középkori történetének, hiszen részletesen igyekeztek rendezni benne a két egyházközség egyházjogi viszonyát, és mindezen felül, hogy elejét vegyék a hatásköri vitáknak, rögzí418 A fejezet szövege megjelent: VÉGH 2004a. 419 SCHIER 1774.103-111; BTOE III. 111. sz. 420 Eszt. Érs. lt. U 46, MOL Df 249009; Az oklevél szövege egyelőre kiadatlan, a Budapest Történetének Okleveles Emlékei következő, JV. kötete fogja tartalmazni. Az eredeti oklevél ma már sajnos erősen sérült, de 18. századi másolatának tanúsága szerint már régóta nagyon rossz állapotban lehetett ez a Budapest helyrajzában egyedülálló írott forrás. Az 1950-es években végzett restaurálás során laminálták a szakadozott, hiányos oklevelet, amely sokat rontott olvashatóságán. Ezért munkámban a restaurálás előtt készült fényképfelvételeket, illetve a 18. századi másolatot használtam. GÁRDONYI 1936. 67-68, 71-72; PATAKI (Kézirat); KUBINYI 1964. 143; KUBINYI 1965. 132-157; KUBINYI 1973. 7-204.
