Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

(maister Jakab) voltak, a házzal szemben pedig Cserbokor István (Stephan Cherbokor) és Wolfgang (a céhkönyvben többet is ismerünk: Tiboldt?, Sambperel?, Schuss?, Romauer?, Feiertag?) mészárosok laktak. (1504. HL 17.) Hans Arnold nürnbergi kapcsolatokkal rendelkező nagykereskedő, posztót az udvarnak is szállított, 1491-ben esküdt, 1498-ban pénzbíró, 1501-ben és 1504-ben újból esküdt volt, házzal Bécsben is rendelkezett.

395 Paul Langenberger posztónyírőnek jelentős összeggel (955 forint 50 dénár) tartozott 1525-ben a királyi kincstár, 1516-ban és 1520-ban a Krisztus Teste céh elöljárója volt.

396 1513-ban básti Cikó Gápár zálogosította el Mészáros utcai házát Paksi Balázs budai prépostnál 36 forintért, amelynek szomszédai akkor Vid mészáros és Szálai Lukács voltak (1513. IV. 20.) Vid mészáros szerepel a német mészárosok céhkönyvében (1500 - her Veit), a neve mellé kitett her szócska arra utal, hogy esküdt polgár volt. Az 1510 körül készült dézsmajegyzékben Csekes Pétert Vid mészáros mellett írták össze a Hosszú utcában, a Szt. Péter városrészben.

397 Vid mészáros ekkor már mintegy tíz éve nem szerepelt a céh névjegyzékében, házát viszont számontartották: 1515-ben Wolfgang Nussbaum a céhtől megvett egy házat, amely egykor Veit mesteré volt. (1515. IH. 14.) A 15. századból két említését ismerjük a Mészáros utcának. A legkorábbi adatunk 1411-ből származik. Nikolaus Graczar adta el ekkor Mészáros utcai házát az újbányái származású Nikolaus-nak (von Kunigsperg - de monte regis = Újbánya) 32 forintért. (1411. IX. 30.) A ház szomszédai Nicolaus Schon és Nicolaus Polzel voltak. Kizárólag német nevű tulajdonosokat olvashatunk az oklevélben már ekkor is. Nem véletlen, hogy az oklevél hátára is németül jegyezték fel: ,yber ein haws in der flascher gassn". 1458-ban egy birtokcsere kapcsán Endrédi József fia Imre átadta Mészáros utcai házát a tihanyi bencés apátságnak. A szomszédban ekkor Hans Hortauf és Christian mészárosok laktak. (1458. V. 28.) Hans Hortauf 1441-1464 között öt izben mutatható ki a tanácsban, mint esküdt.

398 Endrédi (Somogyi) Imre, József fia, Újlaki Miklós familiárisa, több alkalommal baranyai, fejéri és somogyi alispán, 1445-ben és 1460-ban fehérvári kapitány, 1446-ban macsói vicebán, 1455-ben szigligeti várnagy, 1457-ben gesztesi várnagy volt.

399 A fent ismertetett adatokból jól látható, hogy a dézsmajegyzékekben és oklevelekben feljegyzett Mészáros utca házainak többségében a német mészárosok céhének mesterei laktak. Rajtuk kívül csak néhány más foglalkozású iparost (Csőgyártó János, Szíjgyártó Ferenc, Kőműves Pál és Antal az utca végén), valamint két tehetős budai polgárt (Hans Arnold esküdt és Paul Langenberger nyírő), előkelő nemesi háztulajdonosokat ismerünk (Endrédi Imre, básti Cikó Gáspár), valamint a tihanyi apátságot. A mesterek ilyen sűrű koncentrációja nem véletlen. Egy 1509-es peres iratból tudhatjuk meg, hogy a céh egyik háza a Duna partján a céh vágóhídja mellett emelkedett. Itt tartották az eladásra szánt halak tartóit. (1509. XI. 29.) A vágóhidat a Duna partján megemlíti már a Jogkönyv is. Rendelkezése szerint kizárólag a közös vágóhídon vághatták az állatokat a mesterek.

400 Bizonyára itt, a vágóhíd környékén kell keresnünk a céh mesterei által lakott utcát. Hogy pontosabban merre, azt csak néhány utalás alapján következtethetjük ki. Egyrészt a dézsmajegyzékekben a Mészáros utca megjelölés mellett sosem szerepel a Szt. Péternél kifejezés, amely sok más váralji utca esetében megtalálható, másrészt a német céh tagjai feltehetően inkább a német plébánia kötelékébe tartoztak. Ezért utcájukat a Boldogasszony plébánia területén, vagyis a váralja déli részén kereshetnénk. 1509-ben a mészáros céh a halárusokkal keveredett 395 KUBINYI 1959. 98.j.; 1491.1. 20. -Eszt. k. m. lt. 64-2-3, MOL Df 238181; 1498. IX. 29. - Eszt. k. m. lt. 25-3-21, MOLDf 236393; 1501 - Erdődy cs. galgóci lt. 94-7-17; 1504. BT. 17. - MOL Dl 46663 396 KUBINYI 1959. 146.J.; 1516. V. 1. - Nürnberg v. lt. Urkunden des siebenfarbigen Alphabets nr. 3813; 1520. XI. 11. -Nürnberg v. lt. nr. 3877. 397 1510k: „Petrus Chekes ad sanctum Petrum in Huzwwcha penes Wid Mezarus " (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOLDf 200608) 398 KUBINYI 1973. 61.j. 399 ENGEL 1996. B. 215. 400 [1403-1439]: „auf der gemain slachprugkenpey der Tonaw" {Ofner Stadtrecht 105. sz.)