Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - ERDEI GYÖNGYI: Raoul Wallenberg és a Hazai Bank - Mozaikképek a budapesti mentőakciókról

szállította el az ún. Aranyvonat, amely 1945 márciusában Ausztria felé hagyta el az országot. Az értékek kb. egyharmad részével Toldy Innsbruck felé vette az útját, majd a szállítmány az amerikai és a francia hadsereg birtokába került.

63 A politikai változások a bank működésére közvetlenül is hatást gyakoroltak. Az új kormány már október 18-án intézkedik kormánybiztos és egy nyilaskeresztes pártmegbízott kirendeléséről, akik rövidesen meg is jelentek a Harmincad utcában. A zavaros viszonyok miatt azonban a kormányszervek ekkor már sokszor nem tudtak érvényt szerezni döntéseiknek. A bank vezetősége ily módon megtehette, hogy egyszerűen nem vett tudomást a szóban közölt utasításokról. Ez nem vonatkozott a pénzügyi intézkedésekre, amelyeket kíméletlenül és azonnal számon kértek. Át kellett adniuk a Pénzintézeti Központnak a készletükben lévő - 20 koronás és Napóleon - aranyérméket „majdnem tíz évvel ezelőtt megállapított áron". A Nemzeti Bank a pénzintézetek teljes devizakészletének átvételét is tervbe vette, de erre végül is nem került sor.

64 Ebben az időszakban - 1944 novemberétől - Raoul Wallenberg tevékenysége összefonódik a bank történetével. A svéd mentőakció központja októberben az Üllői úton volt, de az alkalmazottaknak - a Szálasi-puccstól kezdve - nem volt többé „munkaidejük". A „védett" zsidókat ért elhurcolások, kegyetlenkedések azonnali intézkedéseket követeltek, így a nap teljes 24 órája szolgálati idővé változott. Wallenberg, miközben óriási energiával - írásban és személyes fellépéssel - folytatja a harcot az emberéletekért, már a jövőre is gondol. Egy nagyszabású segélyakció terve érlelődik meg benne, melynek egyik célja a zsidók elrabolt vagyontárgyainak visszaszerzése, de ezen túlmenően új munka- és életlehetőségek teremtése a megkínzott, elgyötört, földönfutóvá tett emberek számára.

65 Terveibe az „agytrösztöt" is beavatta, s ez volt az oka, hogy a svéd követség novemberben kibérelte a Hazai Bank Rt. Harmincad utcai székházának harmadik emeletét.

66 A bankba a szűkebb stáb települt át, s időközben kiegészült Müller Rezsővel, aki a júniusi budapesti átköltözések idején a Zsidó Tanács lakáshivatalát vezette. Korábban bankár volt, agilis, határozott ember, módszerei miatt igen kemény kritikával illették.

67 A távlati elképzelések konkrét kidolgozása érdekében kérdőíveket állítottak össze, melyeket a Zsidó Tanács segítségével kívántak szétosztani. A terv előkészítése megkezdődött, a folytatásra azonban már nem maradt idő. Szálasi „nemzetvezető" döntése alapján a budapesti zsidóság számára a VII. kerületben gettót létesítettek,

68 amelybe december elején kellett átköltözniük. Ettől kezdve a „védett" zsidók még a korábbiaknál is nagyobb veszélynek voltak kitéve. „Átköltöztetés" ürügyével váratlanul lepték meg nyilas pártszolgálatos csoportok a követségi védelem alatt álló házakat, s lakóikat kirabolták, sok esetben a Dunába lőtték. A támadások decembertől mindennapossá váltak, s Wallenberg és segítőtársai nem mindig tudták az egyre kiszámíthatatlanabb és kegyetlenebb rémtetteket megakadályozni. A Harmincad utcai központba folyamatosan érkeztek a segélykérő telefonok,

69 így került sor arra, hogy a bank épületébe is embereket menekítsenek. Az eleinte néhány fős létszám az ostrom idejére közel ötvenre nőtt.

70 A vonaton elszállított értékek sorsáról ld. Kádár G. -Vági Z.: Aranyvonat, i. m. 41-132.; Lévai J.: Fekete könyv i. m. 223. MOL Z 931 1. csomó 1. tétel lg. ül. jkv. 1944. XII. 7-i ülés 139., 156. f. Lévai Jenő: Raoul Wallenberg regényes élete, hősi küzdelmei, rejtélyes eltűnésének titka. Bp., 1948. Reprint. Bp., 1988. 237-242. Benes Ferenc ügyvivő igazgató jelentése 1945. V. 30. MOL Z 931 2. csomó 2. tétel lg. ül. ir. 2. f. R. L Braham: A magyar Holocaust i. m. I. köt. 357-391. MOLK 148 BM Elnöki iratok 1200. csomó 1944. 6357. 282-284. f. Ezek egyike volt, amikor a Svéd Vöröskereszt Esterházy utca 23. sz. épületébe betörő rendőrök és katonák miatt éjjel telefonáltak segítségért a bankba. Wallenberg hajnali 3 órakor jelent meg a megmentésükre, ami sikerrel is járt. Lévai J.: Raoul Wallenberg i. m. 158-159. Benes Ferenc ... jelentése MOL i. h. 2. f.