Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Modernitás: A 20. századi Magyarországról - FRANK TIBOR: A patrisztikától a politikáig: Balogh József (1893-1944)
közbelépnie, hogy a szerkesztő ne fordítsa le szó szerint azokat a magyar belpolitikai használatra írott cikkeit, melyeket egyáltalán nem Angliának szánt. 49 Ha a Quarterlynek magas szintű tanácskozásokat kellett folytatnia a Külügyminisztériummal, Balogh Bethlent kérte föl a folyóirat képviseletére, és írásban is ellátta őt minden szükséges információval. Amikor József Ferenc királyi herceg 1938-ban egy „konkurens" angol-magyar társaság alapítását fontolgatta, Balogh azonnal riasztotta Bethlent, és együttműködésre kérték föl a Habsburg-család angolszász irányban tájékozódó tagját. 50 Ottlik és Balogh úgyszólván mindent tudtak arról, hogy miképpen kell jó lapot szerkeszteni. Balogh minden számon és minden cikken keményen dolgozott. Nemcsak arra helyezett nagy súlyt, hogy megszerezze a „megfelelő" szerzőtől a „megfelelő" írást, hanem igen sok időt és fáradságot fordított a felkért illusztris szerzők számára készített cikktervezetek, fogalmazványok elkészítésére és a szöveggondozásra is. Egyes esetekben képes volt akár öt különböző személlyel is angolra fordíttatni ugyanazt a cikket, hogy az idegen nyelvű szöveg tökéletesen tükrözze az eredeti tartalmat. 51 A szerkesztőség ugyanabban a kis helyiségben működött az egykori Vilmos császár (ma BajcsyZsilinszky) úton, ahol Balogh korábban a Magyar Szemlét is szerkesztette. Az épület a Kornfeld báróféle Hitelbank leányvállalatának, az Auer Gáz vállalatnak a tulajdonában volt, s Baloghot - hogy működését javadalmazni lehessen — kinevezték a részvénytársaság egyik igazgatójává. 52 A szerkesztőség kis létszámát a gyors és hatékony munka érdekében kiegészítették, s így a Vilmos császár út 3. nem csupán szerkesztőségi iroda volt, hanem valóságos kis fiók-külügyminisztérium, mely főként Londonnal, Párizzsal és Washingtonnal ápolta a kapcsolatokat. Balogh különösen arra volt büszke, hogy lapját határozottan nem pártpolitikai igyekezetek mozgatják, hanem az egyenesen a nemzeti szócső státusát élvezi. Időnként szinte visszhangozta Bethlent: „A H[ungarian] Q[uarterly] nem a hivatalos magyar külpolitika orgánuma, hanem társadalmi alapítás és ilyként szintézise a nemzeti külpolitikának". 53 Meglehetősen bátor kijelentés volt ez éppen 1941 márciusában, amikor Balogh nagyon is jól tudta, hogy a cenzúra nem engedné, hogy olyan cikkeket publikáljon angol nyelven, melyeket a magyar közönség számára ekkor még kiadhatónak tartottak. 54 A Quarterly Társaság évi közgyűlése nagyszabású társadalmi esemény volt, ahol a magyar politikai elit angolbarát része találkozott. Nem csupán a Quarterly ügyeit beszélték itt meg, hanem más fontos nemzeti kérdéseket is. Az összejövetelek jelentősége erősen megnőtt a háború éveiben, s különösen amikor az ország mind Angliával, mind az Egyesült Államokkal hadiállapotba került. A leállított, de egészen meg nem szüntetett Quarterly körének üzenetei jelentőségteljesek maradtak. A testület egyes tagjait a hivatalos program után Bethlen rendszerint meghívta déjeuner-VQ, s e vendégek névsorán 1942 és 1943 októberében - Baloghgal együtt - főként olyanok szerepeltek, akik néhány hónap múlva - az 1944. márciusi német megszállás után - a Gestapo listáján is az első helyen álltak. 55 A háborút túlélte egy dátum nélküli, talán 1943 végéről vagy 1944 elejéről származó kefelevonat, melyben a Quarterly Társaságot és francia párját világosan olyan szervezetként fogták fel, melynek az lesz a feladata, hogy a világháború utáni „átmenetgazdálkodás" politikai témáit kijelölje és kidolgozza. 56 49 Kornis Bethlennek, 1936. szeptember 24. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/322. 50 Bethlen levele József Ferenc királyi hercegnek (fogalmazvány), mellékelve Balogh leveléhez Kornisnak, 1938. február 15. OSzKKt: Litt. Orig., Fond 1/322. 51 Balogh Bethlennek, 1937. május 28. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/322. 52 Passuth László közlése, Tihany, 1975. augusztus 22. 53 Balogh Bethlennek, 1941. március 6. OSzK Kt: Litt. Orig., Fond 1/322/3258. 54 Balogh Bethlennek, 1941. február 19. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/322. 55 Balogh Bethlennek, 1942. október 23. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/322. 56 Jelentés a háború utáni „átmenetgazdálkodás" kérdéseiről Bethlen István számára, d. n. [1943-44? ]. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/322. Vö. Balogh Bethlennek, 1942. szeptember 7. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/322.
