Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - FRANK TIBOR: A patrisztikától a politikáig: Balogh József (1893-1944)

FRANK TIBOR A patrisztikától a politikáig: Balogh József (1893-1944) A két világháború közötti Magyarország legje­lentősebb miniszterelnöke, gróf Bethlen István (1874-1947) igen korán felismerte annak a fontosságát, hogy a trianoni békeszerződés meg­változtatására tett magyar kísérletekről kedvező nemzetközi vélemény alakuljon ki. Minden eszközt megragadott, amitől azt remélte, hogy jelentős hatást gyakorolhat az angolszász világra és a francia vezető értelmiségre. 2 1933-ban fel­olvasókörútra indult Angliába, majd a rákövet­kező évben előadásait The Treaty of Trianon and European Peace (A trianoni szerződés és Európa békéje) címmel ki is adta Londonban. 3 Bethlen ve­gyes fogadtatásra talált a brit fővárosban: 4 R. W. Seton­Watson Treaty Revision and the Hungarian Frontiers (Szerződésrevízió és a magyar határok) című írásában azonnal óva intett a „nem kifejezet­ten skrupulózus propagandától", és Bethlent „a náci kormányzási módszerek intelligens előfutá­rának" minősítette. 5 Bethlen angliai látogatása va­lószínűleg siettette Seton­Watson A History of the Roumanians from Roman Times to the Completion of Unity (A románok története a római kortól az egyesülés befejezéséig) című, hatszáz oldalas munkájának megjelenését, amely mindmáig a legnagyobb hatású angol nyelvű mű a román Numquid iustitia varia est et mutabilis? Sed tempóra, quibus praesidet, non pariter eunt; tempóra enim sunt. S. Aureli Augustini, Confessiones, Liber IIFVII. 13. 1 történelemről (1934). 6 Seton-Watson, aki megál­lapításait londoni egyetemi előadásaira alapozta, a dákoromán folytonosság elméletének híve volt, és támogatta Románia igényét Erdélyre. Bethlen gróf érezte a veszélyt, és ellen­súlyozásul nyomban két nagyszabású vállalkozás tervét is körvonalazta. Mint a Magyar Szemle Társaság elnöke azt javasolta, hogy a Társaság „egyelőre angol és francia nyelven" írassa meg Magyarország történetét, nyilvánvalóan a Seton-Watson könyvre szánt válaszként, amelyet mint „a szó legtisztább értelmében vett nemzeti propagandakiadványt akartak megvalósítani". 7 A Magyar Szemle szilárd szellemi és anyagi alapjaira épült a másik terv is, egy angol nyel­ven megjelenő folyóirat kiadására, s ezt a volt miniszterelnök azokkal a politikai, gazdasági és tudományos személyiségekkel beszélte meg, akiknek jó összeköttetéseik voltak az angolszász világgal. 8 Bethlen néhány évvel azelőtt már bábás­kodott egy francia nyelvű folyóirat, a La Nouvelle Revue de Hongrie (1932-1944) alapításánál, s úgy vélte, hogy ez lehet az alkalmas modellje az angol nyelvű szemlének, mely a brit The Round Table és az amerikai Foreign Affairs mintájára készülne. Bethlen remélte, hogy a lap megnyeri „az angol­1 „Vájjon különböző és változó-e az igazság? Dehogy, hanem az idők, miket vezérel, nem járnak egyformán, hiszen - idők!" Szent Ágoston Vallomásai. Bp., Parthenon, 1943.1. köt. 96. 2 Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Bp., Magyarságkutató Intézet, 1991. 237-297. 3 Count Stephen Bethlen: The Treaty of Trianon and European Peace. London-New York-Toronto, 1934., magyarul: Bethlen István angliai előadásai. Bp., Genius, 1934. 4 Romsics Ignác: Bethlen István, i. m. 246-250., 271. 5 R. W. Seton-Watson: Treaty Revision and the Hungarian Frontiers. London, Eyre and Spottiswoode, 1934. 5., 59. 6 R. W. Seton-Watson: A History of the Roumanians. From Roman Times to the Completion of the Unity. Cambridge, University Press, 1934. VIII. 2., 596. 7 Gróf Bethlen István a Magyar Szemle Társaság hatodik közgyűlésén, 1934. május 14. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSzK Kt), Litterae Originales (a továbbiakban: Litt. Orig.), Balogh József iratai, Fond 1/ 1525/14044. 8 Előadvány az 1934. július 3-án, a The Hungarian Quarterly tárgyában tartandó megbeszélésen. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/1525/13883., vö. 13884.

Next

/
Thumbnails
Contents