Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - SZABAD GYÖRGY: A reformert erősítő élmény

SZABAD GYÖRGY A reformert erősítő élmény A személyiség alakulásában nyilvánvalóan fontos, sőt meghatározó szerephez jutnak, juthatnak élményei. A lélektanban különbséget tesznek a váratlan élmény, a hirtelen bekövetkezett megrázkódtatás átalakító hatása és aközött, ami „legtöbbször" történik, hogy a „személyiségben korábban is feltalálható »nyersanyag« csoportosul hirtelen át, és telik meg új jelentőséggel". Fontos figyelmeztetés is csatlakozik ehhez a megállapításhoz, miszerint „nem vonhatunk éles határt a traumatikus és a fokozatos átalakulások csoportja közé".

1 Az 1831 nyarán Felső-Magyarországon a kolerajárvány nyomán kirobbant parasztfelkelés eseményei és következményei - ismert módon - óriási hatással voltak a kortársakra általában, a szemtanúkra különösen, és nagymértékben járultak hozzá az ellenzéki reformmozgalom kibontakozásához.

2 A Zemplén megyében a „kolerabiztosok" sorába választott, pályakezdő Kossuth Lajos fennmaradt egykorú iratai is tanúsítják ezt, annál is inkább, hiszen nemcsak tapasztalatait és intézkedéseit, hanem reflexióit is sokban tartalmazzák.

3 A Barta István által széleskörűen feltárt és sokoldalúan elemzett iratanyag

4 híven tükrözi nemcsak a Sátoraljaújhelyt tevékenykedő Kossuth rendkívüli erőfeszítéseit és intézkedéseinek célszerűségét, hanem aggodalmait is a növekvő társadalmi feszültség láttán, és kétségeit, vajon a „felsőbbség" utasításai ésszerűek-e? Különösen a messze földről érkezett járvány feltartóztatásával kísérletező módszereket bírálta, hiszen a közlekedést, az áruforgalmat bénító katonai kordonok, vesztegzárak a betegségtől szenvedő, de legalábbis rettegő lakosságot „határtalan szűkölködéssel", sőt sokukat „éhezéssel" is sújtották. 1831. július 17-én, közel három héttel a Zemplénben fellángoló zendülés előtt jelentette Sátoraljaújhelyről, miszerint „itt minden órán lázadástól lehet tartani, [...] ha egyszer az ínség végső polczára juttatott közép classis a legalsó classissal a szűkölködés egy útján találkozva kezet fog, [...] rettenetes dolgok történhetnek". Igaz, hogy udvarias szövegkörnyezetben, de egyértelműen tette szóvá azt, miszerint erős bizalomvesztéssel járt, hogy az első alispán rosszul megválasztott időpontban hagyta el a félelmeivel birkózó várost. Nyilvánvalóan a megye más vezetőivel együtt Dókus László alispánnak is szólt - néhány sorral lejjebb - Kossuth alig palástolt szemrehányása: „rajtunk utasítással segítve nincs, a veszedelem szemmel látása a legjobb tanító".

5 Miután a velejtei Andrássy-kastélyban meghúzódó megyei tisztikartól segítség nem, csak megrovásokkal terhelt szánalomnyilvánítás érkezett, Kossuth - három másik kolerabiztoshoz hasonlóan - bejelentette lemondását, ám a városi tanács kérlelésére visszavonta azt, és folytatta korábbi működését.

6 Néhány hónap múltán, 1831 késő őszén Kossuth, mint Sátoraljaújhely ügyvédje Zemplén ' Allport, Gordon W.\ A személyiség alakulása. Ford. Dayka Balázs, Habermann M. Gusztáv és mások. Bp., 1980. 277-281.; Ferenczi Sándor: A pszichoanalízis haladása. Bp., 1920. 24. 2 Balásházy János: Az 1831-dik esztendei felső-magyarországi zendülésnek történeti leírása. Pest, 1832.; Adalékok Zemplén vármegye történetéből. 1899, 1900, 1901, 1902, 1906, 1907, 1910.; Rapant,_Daniel; Sedlacke povstanie na vyehodnom Slovensku roku 1831.

1—II. Bratislava, 1953.; Tilkovszky Lóránt: Az 1831. évi parasztfelkelés. Bp. 1955.; Gergely András: A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830-1840). In: Magyarország története 1790-1848. Szerk. Mérei Gyula -Vörös Károly. Bp., 1980. 674-677.; Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke. Miskolc, 1989. 27-36. 3 Kossuth Lajos Összes Munkái. (A továbbiakban: KLÖM.) VI. Sajtó alá rendezte Barta István. Bp., 1966. 239-254. 4 Közlőjük elemzését ld. Barta István: A fiatal Kossuth. Bp., 1966. 46-59. Vö. Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Bp., 1946. 5 KLÖM VI. 234-235. 6 Barta /.: A fiatal Kossuth i. m. 53-54.