Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - LÉTAY MIKLÓS: Mozaik a Magyar Nemzeti Múzeum korai történetéből
LÉTAY MIKLÓS Mozaik a Magyar Nemzeti Múzeum korai történetéből A Széchényi Országos Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum az alapítás (1802, illetve 1807) utáni évtizedben számos problémával küszködött. Ezek megoldására Miller Jakab Ferdinánd (1749-1823), a könyvtár első őre (1802-1812), majd a múzeum igazgatója (1812-1823) tucatnyi jelentést, tervezetet, kérvényt stb. készített és továbbított József nádor főhercegnek, aki az alapítólevél szerint a gyűjtemény kormányzója volt. 1 A sokféle elképzelés egyike az alább közölt Javallat a gyűjtemények jobb elhelyezésére, a múzeum elnevezésére, az intézmény anyagi helyzetének rendezésére. Az eredetileg latin nyelven írott szöveg korabeli magyar fordításáról van szó, amely ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található Fol. Hung. 473. szám alatt. Négy fólióból áll, nagysága 392 x 250 mm. Miller 1811 nyarán, június 25. - augusztus 25. között vetette papírra gondolatait. Erre abból következtethetünk, hogy múlt időben említi a június 24-én keletkezett viharkárt és jövő időben az augusztus 25-re összehívott országgyűlést. Mindez a jelzett évtized ( 1807-1817) közepe táján történt, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum, „társbérlőként", a mai ELTE Jogtudományi Karának (V. Egyetem tér 1-3.) helyén álló, háromemeletes egyetemi épület templom melletti felében működött. 1809-től az első emeleten a természeti tár, a könyvtárterem és az olvasószoba, a második emeleten a régiségtár, a harmadik emeleten pedig az éremtár helyezkedett el. Miller javaslatának első, leghosszabb részében leírja egyrészt az épület állapotát (repedések a falakon stb.), a mindennapi gondokat (pl. helyszűke), az eseményeket (pl. kéménytűz), másrészt vázolja a szerinte lehetséges és kedvezőbb elhelyezést. Ez utóbbi kapcsán városrendezési terveket is érint, mivel a múzeum számára a szervita kolostort (a mai V. Petőfi Sándor utca és Szervita tér sarkán) szeretné megszerezni, amelyet a Szépítési Bizottmány viszont le akar bontatni. Úgy gondoljuk, hogy a múzeum- és várostörténet szoros összekapcsolódása miatt mindenképpen érdemes a szóban forgó kézirat közreadása. A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum története - az elhelyezés tekintetében - a fenti elképzeléstől eltérően alakult, hiszen a múzeum mai telkének (VIII. Múzeum körút 14-16.) megvásárlása (1818) után a gyűjtemények lassan ide kerültek át. Javallat. A Pesti Szerviták Klastromának Nemes Magyar Ország Gyűjteményes Tárának (Múzeum) való alkalmatos voltáról. Grassalkovics Hertzeg 2 1808— Esztendőben a' Magyar Nemzeti Gyűjteményes Tárháznak felálitására azon üres a' Hatvani kapun 3 kivül fekvő Telekét 4 ajándékul adta ugyan, a' melly mingy árt a' királyi Universitásnak a' Városban lévő füvész kertyével 5 eltseréltetett; de mind eddig nem lehe1 A Széchényi Országos Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum történetét számos könyv és tanulmány rögzíti. Mi elsősorban a következőket használtuk: Berlász Jenő; Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867. Bp., 1981.; Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1802-1847. Folia Archaeologica XVI.(1964); Kollányi Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802-1902. I. Bp., 1905. 2 Grassalkovich III. Antal ( 1771 -1841 ) herceg 3 A Hatvani városkapu a mai Károly körút, Rákóczi út, Múzeum körút, Kossuth Lajos utca találkozási pontjában állt. 1808ban lebontották. 4 Az ELTE mai telke a Múzeum körút és a Puskin utca között. (Gombocz Endre: A Budapesti Egyetemi Botanikus kert és Tanszék története. 1770-1866. Bp., 1914) 5 A mai Kossuth Lajos utca és Reáltanoda utca között, a ferences templomtól a Szép utca páros számozású teleksoráig (Gombocz E.: A Budapesti, i. m.)
