Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)

SZÖGI LÁSZLÓ Akadémiák a Balti-tenger mentén Magyarországi diákok lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789) A külföldi egyetemjárás 1526 előtti történetét a magyar történetírás már a 19. század elején elkezdte feltárni, és e munka során néhány fő peregrinációs irányra koncentráltak a kutatók. Párizs, Itália, Prága és Bécs mellett a 15. századtól a magyarországi diákok külföldi tanulmányaiban kiemelt szerepet játszott Krakkó egyeteme, amely Bécs mellett a legtöbb hallgatót vonzotta Magyarországról és Erdélyből Mohács előtt. Nem véletlen, hogy a 19. század első ilyen jellegű forrásközlése is a krakkói egyetem magyar hallgatóiról jelent meg 1821-ben.

1 A sok hibát tartalmazó kiadás javított változatának közlésére a 19. század végén az Ábel Jenő egyetemi professzor által életre hívott és sajnos négy kötet után megszűnt: Magyarországi tanulók külföldön című úttörő sorozatban került sor. Ekkor a magyar kérdésekkel szívesen foglalkozó bécsi történész, Kari Schrauf adta közre, immár tudományos igénnyel, a krakkói magyarországi diákok jegyzékét.

2 A krakkói egyetem jelentősége a magyar peregrinációban a 16. század első harmadában lehanyatlott, és a továbbiakban a magyar történetírás figyelme a protestáns diákok egyetemjárásában oly fontos német egyetemek és akadémiák felé fordult. Miután a kutatás időbeli határai a sorozat szerkesztési elveiből és a hazai történelem korszakhatáraiból is egyértelműek voltak, tisztázni kellett a kutatás térbeli határait a 16-18. századi balti peregrinációban. A Balti-tenger térségén a vizsgált századokban lényegében előbb három, majd a 18. században négy hatalom osztozott. Az nyilvánvaló volt, hogy vizsgálatainkat a LengyelLitván Királyság felsőoktatási intézményeire is ki kell terjeszteni, mindaddig, amíg ez az állam létezett. Az olivai békéig

3 a Porosz Hercegség területe is a lengyel érdekszférába tartozott, ezért a térség egyik legjelentősebb német egyetemét, a königsbergit is bevontuk a kutatásba. A 17. században a térség meghatározó nagyhatalma Svédország volt, így a svéd birodalom egyetemeit a Balti-tenger egész partvidékén, illetve minden svéd tartományban szintén megvizsgáltuk. így a valódi skandináviai egyetemeken kívül foglalkoztunk pl. Dorpat (Tartu) akadémiájával, s a hosszú ideig Svédországhoz tartozó Greifswald és Stettin akadémiáival is. A térség nyugati végén a Dán Királyság egyetemeire is eljutottak kis számban magyarországi diákok, ezért vontuk be a vizsgálatba Koppenhága egyetemét és az egész korszakban Dániához tartozó Holsteini Hercegség Kiéiben létrehozott akadémiáját. A Mecklenburgi Hercegség rostocki egyetemét pedig azért vizsgáltuk, mert a térség egyetemi migrációjában szervesen vett részt ez az egyetem is, és elhagyása akadályozta volna a folyamatok pontosabb elemzését. Természetesen e térbeli határok megvonása is bizonyos mértékben önkényes, hiszen a vizsgálódásba több német egyetemet is bevontunk, amelyek a németországi peregrináció kutatásánál is szóba jöhetnének. Elfogadva egy ilyen felvetés jogosságát, mégis úgy véljük, hogy kutatásunk során egy szervesen összetartozó földrajzi térség peregrinációjának egységes vizsgálatát végeztük el, amelynek éppen e két és fél évszázadban volt magyar szempontból különös jelentősége. A tér1 Bandiké, Samuel: Regestrum Bursae Cracoviensis Hungarorum nunc primum ex autographo codice Bibliothecae Cracoviensis editum. Budae, 1821. 88. 2 Schrauf Károly: Regestrum Bursae Hungarorum Cracoviensis. A Krakói (!) magyar tanulók-háza lakóinak jegyzéke (1493-1558). Bp., 1893. 3 Az 1660-ban megkötött békében a Porosz Hercegség a brandenburgi Hohenzollernek uralma alá került, de addig a lengyel király hűbéresének számított.