Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - GRANASZTÓI GYÖRGY: A város területe a nagyszombati adójegyzékek tükrében (16-18. század)
alapult. Az osztályok az adójegyzékek esetében többnyire tapasztalati alapon kialakított adókategóriákat (vagyoni osztályokat), valamint a klaszszikus népességstatisztikában követett elvekhez igazodó foglalkozási kategóriákat jelentettek. Utóbbiak a zömmel iparos foglalkozású adófizetők csoportosítását határozták meg. Az eljárás a nómenklatúrában szereplő sokaság tagozódását (struktúráját) hivatott ábrázolni. Az eloszlások százalékarányokban, átlagok és összegek formájában kerülnek kifejezésre. Az osztályok, kategóriák segítségével kereszttáblák is kialakíthatók, továbbá lehetőség van a különböző időszakokból származó jegyzékek, valamint más, akár távoli európai városok helyzetének egybevetésére is. Mindent egybevetve, az immár klasszikusnak nevezhető módszer jellegzetes példája annak a nagy hagyományú kutatási felfogásnak, amely tárgyát, a vizsgálni kívánt gazdasági-társadalmi tagozódást egy előre megalkotott szerkezet szerint alakítja ki, kategorizálása, mérési technikái meglévő, jól kimunkált és kipróbált elméleti kereteken nyugvó mintákat követnek. Ebből a szempontból nézve, azaz a klasszikus recept alkalmazása céljából nincs értelme újra elővenni a már egyszer feldolgozott forrásokat. A majdnem száz éven át használt technika felett eljárt az idő, aminek több oka is van, de terjedelmi okokból itt most csupán kettőre térünk ki. Egyrészt a számítástechnikában lezajlott nagy változások következtében ma olyan adatrögzítő, adatbáziskezelő és adatelemző eljárások állnak rendelkezésre, amelyek a közönséges „kézi", legfeljebb logarlécet alkalmazó eljárásokhoz mérten korábban elképzelhetetlen finomságú elemzést tesznek lehetővé. Másrészt megváltozott a történészi érdeklődés is. A számolási és a mérési technikák banalizálódásával majdnem egyidejűleg a kutatás figyelme a tömegek, az átlagok, a nagy alkotóelemek részarányai felől a különbségek, a finom eltérések és az ellentmondások felé fordult. Statisztikai értelemben például az átlag jelensége helyett most a szóródás különböző jelei, az előzetesen kialakított kategóriák helyett a forrásból kielemezhető tartós, átmeneti, ideiglenes csoportosulások irányítják az érdeklődést, a mégoly tetszetős nagy struktúrák helyett a törések, az egymástól elkülönülő formák, alkalmi csoportosulások, egyedi jelenségek, ellentétek felé fordul a figyelem. A Kazimír által feldolgozott források nagy értéke az, hogy gazdag anyagot kínálnak a megváltozott érdeklődés számára is. Elég arra utalni, hogy a klasszikus megközelítés alig-alig, legfeljebb a városnegyedek szintjéig ereszkedve tette lehetővé a társadalom térbeli tagozódásának vizsgálatát. Magának a társadalmi térnek a módszeres elemzése azonban nem képezte tárgyát a klasszikus várostörténetnek. Abból a körülményből kiindulva, hogy az adójegyzék gazdasági irat, adatai gazdasági típusú kérdések megválaszolására szolgáltak, a kutatások végeredményben az elsődlegesnek tekintett vagyoni és foglalkozási tagozódás rendjére irányultak, alig szentelve figyelmet az adatokkal szinte elválaszthatatlanul összefonódó egyéb jelzéseknek. A részletes nagyszombati adójegyzékek úgy készültek, hogy bizottság járta be a várost házanként a megörökítendő adatok rögzítése céljából. Hogyan jellemezhetők tehát ezek a források? A formai szempontoknak valamennyi eleget tesz, mert világosan hivatkoznak a bejárás kezdetére és végére, s maguk a vastag füzetek hiánytalanok. 3 A lakosság házról házra megvalósított ellenőrzése legalább a század eleje óta szokásban lehetett. így vették száma a városnegyedek elöljárói például a kocsi- és a lótulajdont (1558), sőt bizottság élén általános ellenőrzést is kellett tartaniok egy statútum szerint, méghozzá kéthetenként (1561). Ez utóbbi eljárás, bár elsősorban rendészeti, az adójegyzékek elkészítésére emlékeztet, amelyek közül már az első 16. századi lista is hasonló módszert követett. A feudális kori városi adójegyzék, mint egy adott társadalom jellegzetes teljesítménye, természetesen több szempontból is hiányos, hézagos, 3 A szóban forgó adójegyzékek a nagyszombati körzeti levéltárban találhatók (Státny Okresny Archiv v Trnave). Az 1579. évi a Danovy registri, Lad. l-ben, számozatlan. Az 1612., az 1634. évi jegyzékek szintén számozatlanul a Lad. 2-ben, az 1656-os a Lad. 3-ban. Az 171 l-es a Danové Knihy sorozatban található, ugyancsak számozatlan. Másolatuk megtalálható a MOL filmtárában a C 852-54-es számú filmeken.
