Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - GRANASZTÓI GYÖRGY: A város területe a nagyszombati adójegyzékek tükrében (16-18. század)

GRANASZTÓI GYÖRGY A város területe a nagyszombati adójegyzékek tükrében (16-18. század) Nagyszombat falai mintegy 62 hektárnyi, nagyjából téglalap alakú területet védtek. A téglalap hossza valamivel több mint 800 méter, szélessége pedig 400 méter körül van. A várost a patak középtájon osztja ketté, keleti oldalán, kisebb dombon fekszik a régebbi rész, melynek legmagasabb pontjáról emelkedik ki a Szent Miklós-plébániatemplom. A város utcáinak többsége vagy párhuzamos a patakkal, vagy legalábbis észak-déli irányt követ. Az egyetlen kivétel az a Nagyszombat életében egyébként központi szerepet betöltő keresztutca, amelynek keleti vége éppen a plébániatemplomtól indul, nyugati végét pedig a ferencesek temploma és kolostora zárja le. Ezt az útvonalat a patak nyugati oldalára eső részen keresztezi a két nagy kaput összekötő széles utca, metszéspontjuknál található a viszonylag kisméretű piactér, amelynek központi jelentőségét az 1570-es években épült várostorony és a közeli, alig valamivel idősebb városháza épülete is hangsúlyozta. Három régebbi eredetű, de a falak közelében fekvő további épületkomplexumot kell még megemlíteni. Délnyugaton, a kaputól néhány lépésnyire volt az ispotály és a hozzá tartozó kisebb templom, a délkeleti sarokban állott a klarisszák kolostora, északkeleten pedig a domonkosoké, melynek területén épült fel a jezsuiták Keresztelő Szent Jánosról elnevezett temploma és az egyetem. Az adójegyzékek a várost négy negyedre osztják, melyeket a Kereszt utca és a patak megfelelő szakasza választ el egymástól. Számozásuk délnyugaton kezdődik, és még a 19. század végén is azt a rendet követte, amely a 16. században már biztosan létezett. A következőkben erről a bejárási rendről lesz szó (1. a mellékelt térképet is). A 16-18. századi nagyszombati adójegyzékekkel először Stefan Kazimír foglalkozott behatóan. Elemzései során a klasszikus német, Bücher óta müveit várostörténet statisztikai módszereit alkalmazta, melyek Kováts Ferenc pozsonyi elemzései nyomán a magyar várostörténetben is meghonosodtak.

1 Kazimír mellett A. Gácsová Bártfa, Eperjes és Lőcse 15-16. századi adójegyzékei alapján írott tanulmányai említendők elsősorban azok közül, amelyeket szlovák történészek elemeztek ilyen módon. Kazimír Nagyszombatra vonatkozó tanulmánya több vonatkozásban kiaknázásra került a tízkötetes Magyarország történetében, s általában is elmondható, hogy az adójegyzékek kvantitatív elemzései számos újat hoztak a 15-18. századi magyarországi várostörténet egy-egy részletének feltárásával.

2 A módszer lényegében a Quételet, Le Play és mások által megalapozott múlt századi statisztika mintáit követte szerte Európában. A gyakorlatban ez az egyedek osztályokba vonásán, valamint a százalékos arányok és az átlagok számításán 1 Stefan Kazimír. Vyvoj ekonomicko-sociálnej strukrury mesta Trnavy v poslednej tretine 16. stor. a v 17. stor. Historicky Casopis, 1970. 18. 48-90. és Stefan Kazimír. Nagyszombat szociális-gazdasági struktúrája a kései feudalizmus korában. Világtörténet, 1976. 69-111. Karl Bücher. Die Bevölkerung von Frankfurt-am-Main im XIV. und XV. Jh. 1. Tübingen, 1886. A klasszikus nemzetközi várostörténeti-statisztikai irodalomra 1. Roger Mols: Introduction á la démographie historique des villes d'Europe du XIV au XVIII

e siècle. 1-3. Louvain, 1954-56. A megfelelő hazai irodalomból vö. Kováts Ferenc: Városi adózás a középkorban. Bp., 1900.; Fügedi Erik: Kaschau, eine osteuropäische Handelsstadt am Ende des 15. Jh. Studia Slavica, 1956. 2. 185-213.; Fügedi Erik: Középkori várostörténetünk statisztikai forrásai. Történeti Statisztikai Kötetek, 1957. 1. sz. 43-85., 2-4. sz. 16-75., 1958. 1-2. sz. 33-46.; Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV századi Magyarországon. Bp., 1955. A hasonlójellegű szlovák publikációk közül megemlítendő Alzbeta Gácsová: Spolocenská struktúra mesta Presova v 15. a v. prevej polovici 16. stor. Historicky Casopis, 1970. 18. 347-378., Alzbeta Gácsová: Spolocenská struktúra Kezmarku v. 15. stor. a v prvej polovici 16. stor. Historicky Casopis, 1971. 19. 357-383. és Alzbeta Gácsová: Spolocenská struktúra Bardejova v. 15. storoci a v prvej polovici 16 storocia. Bratislava, 1972. 2 A 16-17. századra vö. Magyarország története 1526-1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Bp., 1985. (Magyarország története tíz kötetben.) 3. 353-373. és 1382-1391.