Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - KUBINYI ANDRÁS: Székesfehérvár helye a késő középkori Magyarország városhálózatában, valamint Fejér vármegye központi helyei között
sűrűsödnek, azaz két tájegység határán. 16 Közülük egyeseket fekvésük alapján az alföldi, másokat a hegyi tájegységhez kellene kapcsolni, noha egymással vannak egy vonalban. Jogi szempontból a háromvásáros kikiáltóhelyek kérdését kell figyelembe venni. Bizonyos esetekben a perbe hívást három megyebeli vásáron [forum comprovincialé) történő kikiáltással (trinaforensisproclamatio) kellett végrehajtani. 17 Ez az egy megyén belüli hetipiacrendszer jelentőségét mutatja. Kivételek léteztek ugyan, ezek egy része 14. századi, amikor még viszonylag ritka a piachálózat, később pedig akkor találkozunk több megyére kiterjedő kikiáltásokkal, ha megyehatáron elkövetett ügyben idéztek. Egyedül Szabolcs, Szatmár és Bereg megye esetében tudok egyelőre a három megyén belüli rendszeres proklamációkat kimutatni. 18 Itt azonban a három megye alkotott valamilyen okból egységet. Végeredményben tehát maradnunk kell a megyék szerinti feldolgozásnál. Székesfehérvár a maga 43 centralitási pontjával rendszeremben az elsőrendű (főbb) városok között foglal helyet. 19 A pontszámok az alábbi kategóriákból jönnek össze: I. Uradalmi központ, főúri rezidencia. A fehérvári Boldogasszonyról elnevezett káptalan, a két kisebb társaskáptalan, valamint a fehérvári keresztesek birtokközpontja. 20 2 pont. II. Bíráskodási központ, hiteles hely. Itt működött Fejér megye ítélőszéke, valamint két országos hatáskörű hiteles hely: a fehérvári káptalan és az itteni keresztes konvent. Emellett - nem számítva a királykoronázásokat és temetéseket - legalább hat országgyűlést tartottak a városban. 21 6 pont. III. Pénzügyigazgatási központ. Főharmincadhivatal és sókamara működött a városban. 22 4 pont. IV. Egyházi igazgatás. Exempt prépostság. 23 3 pont. V. Egyházi intézmények. Három társaskáptalan. A kolduló rendi kolostorokból: Ágoston-rendi, domonkos és konventuális ferences. Domonkos rendi apácakolostor és ferences beginaház. Volt még egy Szent Márkról elnevezett, egyelőre azonosíthatatlan kolostor is. A johannita keresztes konventről az I. kategóriánál már volt szó. Ezenkívül állt még a városban két ispotály Szent Miklósnak, illetve Szent Antalnak szentelve. 24 6 pont. VI. A városból 1440-1514 közt valamely külföldi egyetemre beiratkozottak száma: 74. 25 5 pont. 16 Mendöl Tibor. Általános településföldrajz. Bp., 1963. 396., 460. 17 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt. Bp., 1899. 198-199. 18 Kubinyi: Városfejlődés és városhálózat, i. m. 32-35.; Kubinyi: Vásárok, i. m. 56-57. 19 Korábbi munkámban tévedésből csak 40 centralitási ponttal számoltam (Kubinyi: Városfejlődés és városhálózat, i. m. 17.), ugyanis a II. centralitási kategóriánál kifelejtettem a megyei ítélőszéket és az országgyűléseket. A tíz centralitási kategória leírását 1. az ebben a jegyzetben idézett müvem, 13-15. 20 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Bp., 1897. 369-370. 21 Csukovits Enikő: Sedriahelyek - megyeszékhelyek a középkorban. Történelmi Szemle, 39, (1997) 382.; Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp., 1946. 182.; Országgyűlések: 1386: Décréta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bonis, Vera Bácskai. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II/11.) Bp., 1976. 151.; 1440: uo. 313.; 1446: uo. 349.; 1464: Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Bp., 1998. 412.; 1506: uo. 416.; 1510: uo. 417. Nem vettem figyelembe, hiszen a pontszámot nem emelhettem, a királyi városkapitányt. Csánki: Magyarország történelmi földrajza, i. m. III. 311. 22 1498:29. t. c. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek. Ford. Nagy Gyula, Kolosvári Sándor, Óvári Kelemen, magyarázatokkal kíséri Márkus Dezső. Bp., 1899. 610.; Csánki: Magyarország történelmi földrajza, i. m. III. 311. 23 Érszegi Géza: A székesfehérvári Boldogasszony egyház kiváltságairól. In: A székesfehérvári Boldogasszony bazilika történeti jelentősége. Szerk. Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1996. 115-142. 24 F Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp., 2000. 60-61.; Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Bp., 1999. 264. 25 Kubinyi András: A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. Településtörténeti Közlemények, 23.(1971) 74.
