Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - PROKOPP MÁRIA: Az egyetemszervező Vitéz János esztergomi érsek

volt azoknak a könyveknek a száma, amelyek könyvtárában ne lettek volna meg."

1 Még Antonio Bonfini is, aki jóval Vitéz János halála után, 1486-ban érkezett Magyarországra, és Mátyás király, majd Beatrix királyné szolgálatában állt, nagy dicsérettel szól Vitéz János emberi és műveltségbeli nagyságáról, esztergomi palotájának építészeti és képzőművészeti kialakításáról.

8 Külön kiemeli kétnyelvű, latin és görög müvekből álló könyvtárát. A görög nyelv ismerete ugyanis az itáliai humanistáknál sem volt általános. Vitéz János politikai pályafutása is segítette nemzetközi tekintélyét és ezáltal egyetemszervező tevékenységét. Már mint váradi püspök és Hunyadi Jánosnak, Magyarország kormányzójának jobb keze - ha nem is főkancellárja - ismertté vált Európában az 1446-1453 közötti években. Ezután mint a fiatal V. László király titkos kancellárja gyakran tartózkodott Bécsben és Prágában. Mindkét város egyetemével is közvetlen kapcsolata lehetett. Az 1454. évi frankfurti, majd az 1455. évi bécsújhelyi birodalmi gyűlésen mondott humanista szónoklataira felfigyelt egész Európa. V. László halála után ő szabadítja ki Hunyadi Mátyást Prágában Podjebrád György fogságából 1458-ban, és az ország nevében hazánk határánál köszönti őt mint Magyarország új királyát. Ezután hat évig küzd III. Frigyes császárral Szent István koronájáért, amelynek során kivívja Aeneas Sylvius Piccolomini, a neves olasz humanista csodálatát is, aki ekkor a császár kancellárja volt. Politikai ellenfelekből a legőszintébb barátokká válnak. Mátyás király hálás volt Vitéz Jánosnak a korona visszaszerzéséért és ifjúkori neveltetéséért is, jól ismerte emberi nagyságát, sokoldalú tehetségét, kivételesen széles körű műveltségét. 1464-ben fő- és titkos kancellárjának nevezte ki, bár e tisztséget Várdai István kalocsai érsekkel megosztva kapta. 1465ben, Szécsi Dénes esztergomi érsek, bíboros halála után Mátyás király Vitézt jelölte utódjául, de a bíborosi kinevezést nem az ő számára, hanem Várdai Istvánnak kérte. Jóllehet II. Pál pápa 1468-ban Vitéz Jánost is bíborossá nevezte ki, de ennek nyilvánossá tétele elmaradt, és ezáltal a kinevezés nem vált érvényessé. Vitéz János tehát a sikerek mellett sok megaláztatásban, mellőzésben is részesült, és mindezt az erkölcs hiányának tudta be, ezért hangsúlyozta leveleiben, beszédeiben, az egyetem szervezésében és képzőművészeti megrendeléseiben az Igazság, az Erkölcs fontosságát. Callimachus jegyezte fel Vitéz Jánosról, hogy őnála „minden beszélgetés, vitatkozás, az Igazra irányult. Nem tűrt különbséget szó és tett között. O és barátai napról napra tudósabbak és jobbak lettek."

9 Vitéz János esztergomi érseki palotáját a török háborúk során szinte teljesen szétlőtték. A beomlott dolgozószoba egykori pompás freskódíszéből azonban 1934-193 8-ban felszínre került a négy kardinális erény allegóriájának ábrázolása. A festett reneszánsz loggia alatt, a terem egykori központi helyén, az Igazság ünnepélyesen trónoló nőalakját látjuk, jobbjában pallossal, baljában a mérleggel. Az Okosság, a Mértékletesség és a Lelki erősség allegóriái az árkádsor egy-egy íve alatt állva jelennek meg, és az Igazság felé fordulnak. Az Igazság kiemelését jelzi, hogy az ülő alak éppen olyan magas, mint az állók. Platón és nyomában Augustinus tanítását hirdeti itt a falképet megrendelő Vitéz János érsek: lustitia non est nisi sit prudens, fortis, et temperas. Ez volt Vitéz János munkálkodásának legfőbb törekvése, hogy az Igazság hassa át az Értelmet, az Erőt és minden cselekedet Mértékét. Az erények felett Vitéz János dolgozószobájának boltozatán festett égboltozat látható, a csillagok és a bolygók képeivel. Ezek is egy-egy erényre utaltak: az Okosságot jelképezte a Nap, az Erőt a Mars, az Igazságot a Jupiter, és a Mértékletesség a Szaturnuszban diadalmaskodott. A hét bolygó diadalmenetének Vitéz János korabeli ábrázolásából ma is ismerünk egy-egy szép részletet. Ez a szoros gondolatfűzés az erények és a bolygók között a 15. század humanista gondolkodásában 7 Vespasiano da Bisticci: Le vite. I. Firenze, 1970. 319. s Antonio Bonfini: Reaim Hungaricarum Decades. Bp., 1936., 1941., 1976. Decas IV. liber III. 9 Callimachus Experience: De vita et moribiis Gregorii Sanocensis arhiepiscopis Leopolensis. In: Abel Jenő: Adelékok a humanizmus történetéhez Magyarországon. Bp., 1880. 164.