Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - KRISTÓ GYULA: A Küküllei-előszó szövegpárhuzamai pápai oklevelekben
KRISTÓ GYULA | A Küküllei-előszó szövegpárhuzamai pápai oklevelekben Küküllei János Nagy Lajos királyról szóló történetírói alkotásának 1 előszava 2 1364-1365-ben íródott. Bár Mályusz Elemér 1966-ban nagyon határozottan akként foglalt állást, hogy „az előszó bizonyosan 1382 után, Lajos király halála után készült, valószínűleg 1387/8-ban", 3 ez mára már túlhaladottnak tekinthető álláspont. A datálás kérdése nem oldható meg Küküllei ott felsorolt jelenre, vagyis a megírás idejére vonatkozó címei - most (nunc) küküllei főesperes, általános esztergomi helynök - alapján, ugyanis ezek mindkét szóba hozott időpontban fennálltak. Mályusz viszont nem figyelt fel arra, hogy emellett még ott szerepel a múltra vonatkozó, akkor (tunc) szóval jellemzett királyi titkos jegyzőség. Ez ugyanis Küküllei életpályájának csakis 1350-1352 közti szakaszára érvényes. Márpedig a Küküllei-mű első része éppen 1350-nel (illetve kitekintés révén 1352-vel) zárul, akkor, amikor Küküllei ténylegesen királyi titkos jegyző volt. Ha 1387-ben írta volna az előszót, az akkor szóval bevezetett titulusnak nem lett volna értelme, mivel titkos jegyzősége immár közel 40 év messzeségben volt, főleg pedig mivel az egész műben az 1350. esztendőnek korántsem volt akkora súlya, mint az 1364-1365 körül készült első részben, amelynek több mint egyharmada foglalkozott 1350-nel (és 1352-vel). Az előszó keltezése főleg azért jutott fontos szerephez, minthogy régebb óta kísért a gyanú: ebben Kükülleinek a humanizmus gondolatvilágával való találkozása érhető tetten. Ez először Dékáni Kálmánnál nyert megfogalmazást, 4 majd Kardos Tibornál kapott nagy hangsúlyt. Kardos „a lovagkoron már túlmutató, lényegében reneszánsz világnézetet" fedezett fel Küküllei előszavában, illetve olyan jegyeket vélt fellelni a munkában, „amelyek már nem választhatók el a humanizmustól". 5 E vonalat vitte tovább Mályusz Elemér: „Nem gondoljuk tehát, hogy helyes volna csak azért a 13. századi szellemi életből keresni Kükülleihez párhuzamot, mert a renaissance említése még korainak látszik... Az [1387/8. évi] időpont már egyáltalán nem oly korai, hogy a Küküllei előszavában olvasható és az olasz humanisták körében élő felfogást ne tartsuk azonos jellegűnek." Ennélfogva Mályusz egyértelműen az „előszó humanista jellegé"-vel számolt. Mályusz itáliai példái azonban - az egy Petrarcát (meghalt 1374-ben) leszámítva - még 1387/8-hoz képest is késeiek, ennélfogva annak feltételezésére kényszerült: az előszóban felbukkanó gondolatokhoz vezető társadalmi feltételek kialakulhattak Magyarországon „esetleg korábban is, mint másutt". 6 E ponton szakítsuk meg az ún. „új" gondolatokkal kapcsolatos fejtegetést, és fordítsuk figyelmünket az előszó azon rétege felé, amely mélyen középkori szellemet sugall. A latin paszszus - egyben az előszó első mondata - ekként szól: Rex regum et dominus dominantium universe terre, qui supra cuncta tenet in excelsis impérium, dat esse rebus, et dispensât, prouî vult, 1 A mûre összefoglalóan 1. Kristó Gyula: Magyar historiográfia. I. Történetírás a középkori Magyarországon. A történettudomány kézikönyve. Bp., 2002. 93-97. 2 Latin szövege: Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum. I. Textus. Edd. Elisabeth Galántai-Julius Kristó. Bibliotheca seriptorum medii recentisque aevorum. Series nova. VII. Bp., 1985. 160-161. Magyar fordítása: Küküllei János: Lajos király krónikája.; Névtelen szerző: Geszta Lajos királyról. Millenniumi magyar történelem. Források. Bp., 2000. 9-10. 3 Mályusz Elemér: Krónika-problémák. Századok, 100. (1966) 758-759. Ugyancsak Küküllei „élete vége felé, a műve második részével együtt szerkesztett Prologus"-sal számolt Kumorovitz L. Bernát: Tótsolymosi Apród János mester küküllei főesperes kancelláriai működése. Levéltári Közlemények, 51-52. (1980-1981) 13. 4 Dékáni Kálmán: Küküllei János, Nagy Lajos viselt dolgairól. Középkori krónikások. V. Brassó, 1906. 19. 5 Kardos Tibor: A magyar humanizmus kezdetei. Pannónia-könyvtár 20. Pécs, 1936. 40.; Uő: A magyarországi humanizmus kora. Bp., 1955. 75. 6 Mályusz Elemér: Krónika-problémák, i. m. 758., 759.
