Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - SELMECZI LÁSZLÓ: A jászok társadalma a 13-16. században

hogy a nagycsalád mint hagyományos családszervezeti forma elterjedésében jelentős szerepet játszott a föld elégtelen mennyisége.

97 A patronimia intézménye a Magyarországra betelepedő jászok között is fennállhatott. Ezt a véleményünket egy 1391-ben kiadott oklevéllel kívánjuk alátámasztani. Ekkor ugyanis István nádor, a kunok bírája előtt megjelent négy apátiszállási királyi jász, Themeswar-i Miklós Miklós nevű fia, egy másik (feltehetően Chazar) Miklós fia, György, István fia, György és András fia, Márton. Temesvári Miklós és Miklós fia, György előadták: milyen terhet és nehézséget jelentett számukra, hogy nagybátyjuk után írásos rendelkezés nem maradt. István fia, György és András fia, Márton pedig azt vallották, hogy a boldog emlékezetű Lajos király az említett szállást illetően több, egymástól eltérő osztályozó levelet adott ki. Az elosztás és az átadás miatt egész mostanáig egyenetlenség volt közöttük. Az Apáti földjének ügyében keletkezett széthúzás helyett azonban, mint a kérelmezők mondták: azért, hogy a béke és a testvéri szeretet uralkodjék közöttük, és a béke szépségét az utódaik is élvezzék, az Apáti-szállást minden hasznával és tartozékával négy egyenlő részre akarják osztani. S bár a határjárás és a birtokrészek leírása előtt az oklevélben arról esik szó, hogy a négy rész a négy kérelmezőt illeti, az oklevél szövege, miután az elosztás befejezést nyert, felsorolja a négy tulajdonos minden férfi hozzátartozóját. Az oklevélben az atyákat nem számítva - akik lehetséges, hogy akkor már nem is voltak életben -, közel harminc nevet sorolnak fel.

98 Ez a felsorolás és a határ részekre osztása a patronimia rendszerével világosan értelmezhető és minden nehézség nélkül magyarázható. S hogy a négy tulajdonos a nemzetségi vezető réteg képviselője, arra világosan utal a négy kérelmező közül Miklós fia, György Császár (Chazar) és István fia, György Gazdagh ragadványneve, valamint még az is, hogy pl. az András fia, Márton rokonai közé tartozó Bakator minden bizonnyal kései leszármazottja Sebastianus Bokator, aki 1561-ben Jászdózsa bírája volt. Tehát a 14. század végén a patronimia még a magyarországi jászoknál is élő intézmény volt. Kézenfekvőnek tűnik, hogy ismertetőjegyei alapján ezt a vérségi társadalomszerveződési formát egy - a Jászságban már csak igen elhalványult formában, az emlékezetben élő és a néprajzi kutatások által rögzített - társadalmi intézménnyel, a haddal azonosítsuk. Szabó László megfogalmazásában: „A nemzetség mellett a Jászságban ismeretes egy másik, a családnál nagyobb rokoni kapcsolaton alapuló társadalmi intézmény: a had. A nemzetséggel szemben a had csak élőket foglal magában, de a férfi ágú rokonokon túl beletartoznak az egyes hadat alkotó családok háztartásában élő nők is. Például az apáti Birkás hadba teljes létszámban beletartozik minden olyan család, amely aktív kapcsolatban áll egymással, és a Birkás nevet viseli, beleértve a feleségeket és a menyeket is, holott eredetileg ők más nemzetségből származnak. Működő, élő családokat egyesít tehát a had, méghozzá napi aktív tevékenységükben egy munkaszervezeti, rokonsági egységet alkotva. Kritériumai közé tartozik még az egymás közelében való lakás. Egy-egy had azonos falurészen, egy utcában lakik."

99 A jászsági hadhoz a néprajzi megfigyelések szerint nem tartozik közös vagyon. Minthogy a patronimia szervesen együtt járt a nagycsaládi rendszerrel, s amint megkíséreltük bizonyítani, a patronimia had formában a magyarországi jászoknál is fennmaradt, természetes, Kovalevskij, M. M.\ Sovremennyj obycaj i drevnij zakón. Obyőnoe pravo osetin v istoriko-sravnitel'nom osvesenii. I—II. Moszkva, 1886.1. 69.; Kaloev, B. A.: a 93. jegyzetben i. m. 202-216. Az oklevél a következőknek juttatja Jászapáti négy egyenlő részét: „Nicolao dicto de Themesvar filio Nicolai et posteritatibus eiusdem filio imo Gregorio filio Desev et Benedicto filio Johannis dicti Kún, Item Stephano, Thomae, Georgio et Blasio filiis Petri - filio Stephani et Gregorio filio Petri dicti Teryen et posteritatibus eiusdem [...] Item aliam quartern [...] Gregorio filio Nicolai - Chazar, filio eiusdem Demetrio filio Andreáé - filio Nicolai fratribus eiusdem Gregorii - filiorum ipsorum [...] Tertiam vero partem [...] Martino filio Andreáé [...] Item Lucae et Joanni filiis Nicolai - Thomae et Emerico filiis Jacobi filiis eiusdem Bakator imo Petro filio Blasii magni ac Blasio de Bugaz filiis Georgii patruelibus fratribus - Martini similiter - quartam partem [...] Georgio dicto Gazdagh filio Stephani et per consequens Joanni filio ac Blasio et Joanni uterinis, imo - filio Andreáé, Petro filio Nicolai et Jacobo filio Gregorii fratribus et proximis eiusdem Georgii." Gyárfás L: a 6. jegyzetben i. m. 517-518. Szabó L.: a 90. jegyzetben i. m. 40^13.