Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - SELMECZI LÁSZLÓ: A jászok társadalma a 13-16. században

SELMECZI LÁSZLÓ A jászok társadalma a 13-16. században A jászokat a magyar királyságban feltűnésüktől kezdve a kunokkal azonos módon kezelték, s társadalmuk is a kunokéhoz hasonló fejlődésen ment keresztül. A kunokhoz hasonlóan ők is eljutottak Moldva és Havasalföld mellett Magyarországra, és a 15. századtól igazolhatóan velük azonos szervezeti keretben jelentek meg.

1 A Magyarországra beköltöző jászok társadalmát a nemzetségi szervezet határozta meg, bár bizonyos feudalizálódási folyamat korábbi hazájukban, a kaukázusi Alániában már a 13. század előtt megkezdődött.

2 A szűkszavú források alapján arra következtethetünk, hogy a kaukázusi Alánia népe, az ások törzsszövetséget alkottak, amelynek élén egy fejedelem állt. A törzsi-nemzetségi vezető réteg alkotta az arisztokráciát, míg a társadalom többi szabad tagja a közszabadok tömegét. A társadalom legalsó fokán jogfosztottként - mintegy a társadalmon kívül - a szolgák, pontosabban, a rabszolgák álltak.

3 Vagyis a jászok nemzetségi társadalma a magyarországi beköltözést megelőzően kétpólusú volt, a viszonylag szűk nemzetségi vezető réteg mellett a társadalom többségét a közszabadok tömege alkotta. Hasonló társadalmi tagozódást figyelt meg Afanas'ev a doni alánok (jászok, burtászok) régészeti leletanyagát (nagy temetőit) elemezve. A férfiak között két társadalmi réteget tudott elkülöníteni. A verhnesaltovói temetőben a férfi sírok 5,88 %-a tartozott az első, 91,18 %-a a második réteghez.

4 A régész szerző az általa megfigyelt jelenséget Abaev nyelvtörténeti kutatásai alapján értelmezte, aki a régi oszét társadalomban a férfiak között két réteget (rendet) különített el. A (leg)magasabb társadalmi rangot az aldar kifejezés jelöli, melynek elsődleges jelentése katonai vezető, illetve a nemzetségi arisztokrácia képviselője. A szabad férfiak tömegét az afsad terminus jelölte.

5 A jászok nemzetségi társadalmára és a feudális magyar társadalomba történő betagozódásukra egyaránt a ránk maradt forrásokból következtethetünk. A kunokkal együtt betelepedett indoiráni (alán) nyelvű etnikumot forrásaink kezdettől jászoknak nevezték, akkor is, ha szórványként (pl. Udal: Bars megye, Jászfalu: Esztergom és Pilis megye határvidékén, Jászfalu: Komárom megye),

6 akkor is, ha egy tömbben, a mai Jászság területén

7 telepítették le őket. Utóbbiak a kun törzsszövetség Magyarországra beköltözött hét nemzetsége közül feltehetően az egyiket alkották.

8 Az eredetileg jász népnév azért válhatott nemzetségnévvé, hogy ily módon is jelezze a kun nemzetségekkel szembeni etnikai külön' Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza(a továbbiakban: ÁMTF). III. Bp., 1987. 60. 2 Pletnëva, S. A.: Koéevniki Srednevekov'â. Moszkva, 1982. 108. 3 Kuznecov, VA.: Oöerki istorii alan. Ordzsonikidze, 1984. 156-157. 4 Afanas 'ev, G. E.: Donskye Alany. Moszkva, 1993. 48-49. Az első réteg sírjait az eltemetett lószerszámok, míg a második réteg sírjait az öv és a szekerce együttese jellemezték. 5 Abaev, V. I: Osetinskij âzyk i fol'klor. Moszkva-Leningrád, 1949. 63-65. Afanas 'ev, G. E.: a 4. jegyzetben i. m. 50. 6 Csak példaként említjük, hogy az első hely szerint megjelölt jász telepek Esztergom és Pilis megye határvidékén, Csaba és Kesztölc körül, Jászfalunál találhatók (1325, 1333), s az itt lakó jászok nyelvéből készült az ún. jász szójegyzék. Györffy Gy.: az 1. jegyzetben i. m. 61.; Gyárfás István: Ajász-kunok története. III. Szolnok, 1883. 466.; 1347-ben a Bars megyei Udal királyi falut jászok lakták. Györffy Gy: ÁMTF I. Bp., 1966. 482., III. 62.; Komárom megyében 1434-ben Tykeresnyek, másképpen Jászfalu, Szemere környékén. Györffy Gy.: ÁMTF III. 445. 7 Györffy György: A kunok feudalizálódása. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Szerk. Székely György. Bp., 1953. 273. „A mai Jászság területén lakó jászok nemzetségét a Keverge fiainak elnyomása alól való, 1323-i mentesítőlevélből ismerjük meg. Ez oklevél semmi földrajzi útbaigazítást nem ad a szóban forgó jászok lakhelyére nézve, de minthogy a jászberényi levéltárban maradt ránk a többi jászsági privilégiummal együtt, bizonyosan a Jászságra vonatkozik." 8 Györffy Gy. : a 7. jegyzetben i.m. 249.