Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Servientes, sergaints. Katonai reformok a 12-13. századi Magyarországon és Európában
VESZPRÉMY LÁSZLÓ Servientes, sergaints: Katonai reformok a 12-13. századi Magyarországon és Európában A hazai történeti kutatás elsősorban jogtörténeti és társadalomtörténeti szempontból sokoldalúan megközelítette és feldolgozta a szerviensréteg megszületésének és alakulásának problémáját, az újabb eredmények közül elsősorban Váczy Péternek 1 , Mályusz Elemérnek 2 , Bolla Ilonának 3 és Zsoldos Attilának 4 köszönhetően. Ladányi Erzsébetnek egy nem olyan régen megjelent gondolatébresztő tanulmánya hívta fel a figyelmet az 1200 körüli magyarországi hadügyi reformok lehetséges francia földi kapcsolataira. 5 Jelen munkánkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a sajátosan magyar terminológiával rendelkező, sajátosan magyar fejleménynek tűnő magyar hadszervezet rendelkezhetett-e további európai párhuzamokkal: nevezetesen a királyi szerviensréteg magyarországi megjelenése mögött érdemes-e s jogosult-e európai párhuzamokat keresni. 6 írásunk címe alapján véleményünk általában sejthető, még ha a hatás, a mintaadó terület természetesen nem is szűkíthető le egy szűkebben vett európai országra. A 12. századtól kezdve a hadjáratokban és az elbeszélő forrásokban a királyi szerviensek varázsütésszerűen tűnnek fel Angliában, Dél-Itáliában és Szicíliában, Franciaországban, Németalföldön. A nemzetközi hadtörténelmi szakirodalom általában különbséget tesz a szerviens (serviens) szó fegyverhordozó (armiger, armiger iuvenis) és hadi szolgálatra kötelezett vazallus jelentése között. Ez utóbbi jelentésben a milites mellett mint a lovagi kontingensek kisegítő, kiegészítő eleme már igen korán, a 12. században feltűnik. A terminus földrajzi elterjedtsége és időbeli kiterjedése miatt a genezis pontos meghatározására nincs mód, de talán szükség sincs arra. Előfordul gyalogos és lovasjelentésben egyaránt, noha a 12. század végére már túlnyomórészt lovasokkal (servientes équités) találkozunk. 7 Szicíliában és Dél-Itáliában a Catalogus Baronum tájékoztat 1167-1168-ban a szerviensekről, ahol 8500 lovaghoz 11 ezer szerviens tartozott. Az utóbbiak eredetileg nem voltak a hübérbirtok alapján megjelenésre kötelezve, hanem a nagyobb hadjáratokhoz a kiegészítő létszámot (augmentum) biztosították. 8 Fegyverzetüket vagy éppen lovon, gyalogosan teljesített szolgálatukat illetően bizonytalanságban maradunk. A szerviensek Angliában sergeant, military sergeant formában már a 12. század eleje óta jelen vannak a hadszervezetben. Jogállásuk a lovagi hűbérbirtokhoz képest (knight tenure) jogi szem1 Váczy Péter. A királyi serviensek és a patrimoniális királyság. 1-2. rész. Századok, 61-62. (1927-28) 243-260, 351—414. 2 Mályusz Elemér. A magyar köznemesség kialakulása. Századok, 76. (1942) 272-305., 407-434. 3 Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyságról Magyarországon. Sajtó alá rendezte Ladányi Erzsébet. Bp., 1998. Első kiad.: Ajogilag egységes jobbágy osztály kialakulása Magyarországon. Bp., 1983. 4 Zsoldos Attila: A szent király szabadjai. Fejezetek a várjobbágyság történetéből. Bp., 1999. 5 Ladányi Erzsébet: Sopron és a normandiai katonai kommunák. Hadtörténelmi Közlemények, 109. (1996) 1., 3-10.; és szélesebb kitekintéssel ugyanarról: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában. Bp., 1996 (Studia theologica Budapestinensia 15.); Kristó Gyula: Francia államkormányzati hatások Magyarországon a 13. század elején. In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Szerk. Ormos Mária. Bp., 2003. 55-60. 6 Erre tettek kísérletet, amikor a német miniszteriálisokkal állították párhuzamba őket. Vö. Erdélyi László véleményére utal, azt cáfolva Váczy Péter: Királyi serviensek, i.m. 245. 7 Lutz Fenske: Der Knappe: Erziehung und Funktion. In: Josef Fleckenstein (Hg.): Curialitas. Studien zu Grundfragen der höfisch-ritterlichen Kultur. Göttingen, 1990. 101-103. 8 Catalogus Baronum. Ed. E. Jamison. Roma, 1972.; D. Matthew: The Norman Kingdom of Sicily. Cambridge, 1992. 256257. Idézi Michael Prestwich: Armies and warfare in the Middle Ages. The English Experience. New Haven-London, 1996. 16-17.
