Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - VÉKONY GÁBOR: Hunisc drubo - hun szőlő, ßúsud izdßan - bizánci párlat

században föltűnő hajnos (< heunisch) a rakszőlőt jelöli, Dél-Tirolban ugyanakkor a „Hartheunische" névvel a sárga Orléans szőlőt nevezik.

13 A középkori adatok alapján pedig nem lehet pontosan meghatározni a szőlőfajtát. Közelebb kerülhetnénk azonban a szőlőfajta meghatározásához, ha az valóban balanites lenne. Ebben az esetben uva rustica - Bauernweinbeere (Vitis vinifera L. cathartica Dierb.) fajtával számolhatnánk.

14 Hogy azonban a balatina valóban a balanites megfelelője, az egyáltalán nem biztos, inkább a hasonlóság miatt kapcsolták össze a két szót. Mellékesen meg kell jegyezzük, hogy a rakszőlő román neve viszont balana,

15 ami mégiscsak valami kapcsolatot sejtet. Mit véljünk viszont a balatina szóról? Ezt eddig több esetben a magyarországi Balaton víznévvel kapcsolták össze. Ebből származtak aztán a szakirodalom olyan adatai, miszerint ez a szőlőfaj a Balaton vidékén terjedt volna el, amelynek a forrása persze nem tényleges adat, hanem tudós kombináció. Nem is igen lehetséges, hogy a balatina szőlőnév a Balaton nevével függjön össze. A tó neve először 1055-ben a Tihanyi Alapítólevélben tűnik föl: balatín, bolatín, aztán 1211: Bolotyn ~ Bolatin, Anonymus: Bolotun, Kézai: Boloton, Bolotum, Bolatim, Schlägi Szójegyzék.: balaton stb.

16 Ennek előzménye egy szláv blatbnh „sáros", sőt a legrégibb magyar alak *Blatin volt.

17 Ez azonban másodlagosan keletkezett, mert a hímnemű szláv alak nem vonatkozhat víznévre, annak előzménye a 9. századi dunántúli szláv ducatus-comitatus központjának neve volt: EJTATbHbCKT) KOCTEJTb.

18 Az ebből rövidült *EJTATbH'b vonódott át a Kis-Balatonon keresztül a Balatonra, s lett egyben a korai magyar alak a német Plattensee forrása. Vagyis a Balaton nevének előzménye nem jöhetett létre a 860-as éveknél korábban (azt ugyanis csak Közel idejétől nevezték Mosaburgnak), a víznév pedig csak ezt követően, bizonyos idő elteltével keletkezett. Azaz a Balaton víznév létrejötte nehezen előzheti meg a balatina megjelenését. A balatina azonban mégiscsak összefügghet, ha közvetve is, a Balaton nevével, amennyiben a szót egy szláv blatbna megfelelőjének tartjuk. A latin alak azonban a szláv melléknév előzményére, egy *bal

a

tbna formára vezethető csak viszsza, ami egyben azt is jelenti, hogy az átvételt a 8-9. századnál későbbre nem tehetjük.

19 A szláv szó elvonás a teljesebb *bal

a

tbna loza „sáros szőlő, sárszőlő" kifejezésből. Korban pedig hasonlóan régibb időre, az avar korra tehető, amint azt a hûnisc drûbo esetében is láthattuk. Mi lehet azonban a „sárszőlő"? Nos, kitűnő tanulmányában Égető Melinda részletesen bizonyította, hogy a 13. századig jelentős szerepe volt a Kárpát-medencében az ártéri, folyó- és vízparti szőlőművelésnek.

20 Ennek régibb hagyománya volt itt, tehát az avar korban is ezzel számolhatunk, noha egyébként az ekkori szőlőművelésre meglehetősen hiányosak az adataink.

21 Persze éppen az avar kor végéről van egy olyan forrásunk, amely az igen fejlett Kárpát-medencei szőlőművelésről szól. Az avarok magyarázzák a bolgár Krum kánnak vereségük okait, birodalmuk megsemmisülését: „...megsokasodtak az egymás elleni 13 Steinhauser: Das Hunaland, i. m. 513. 14 Mittellateinisches Wörterbuch bis zum ausgehenden 13. Jahrhundert. Bd. I. A-B. Red. O. Prinz unter Mitarbeit J. Schneider. Berlin, 1967. cols. 1318., 1317. 15 Rácz: Kétszáz magyar szölőnév, i. m. 92: 137. sz. 16 Gombocz Zoltán - Melich János: Magyar etymológiai szótár. I. Bp., 1914-1930. cols. 252-253.; Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. Bp., 1925. 386.; Bárczi Géza: A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Bp., 1951. 13. 17 Melich: A honfoglaláskori Magyarország, i. m. 386. 18 Cr'norizca Chrabra Skazanije o pismenech 9. Magnae Moraviae Fontes Historici. III. Brno, 1969. 371. 19 Vö. Schwarz, E.: Zur Chronologie der slavischen Liquidenumstellung in den deutsch-slavischen Berührungsgebieten. Zeitschrift für slavische Philologie, 4. (1927) 361-369.; Mares, F. V.: Vznik slovanského fonologického systému a jeho vyvoj do koncé období slovanské jazykové jednoty. Slavia, 25. (1956) 463. stb. 20 Égető: Középkori szőlőmüvelésünk kérdéséhez, i. m. 57-73. 21 Kiss Attila: A Kárpát-medence koraközépkori szőlőművelésének kérdéséhez. Agrártörténeti Szemle, 6. (1964) 143-148., Uő: Zur Frage des frühmittelalterlichen Weinbaues im Karpathenbecken. In: Janus Pannonius Múzeum Evkönyve, 1964. Pécs, 1965. 129-138.; Füzes Miklós- Sági Károly: A balatoni szőlőkultúra pannon gyökerei. Filológiai Közlöny, 14. (1968) 361.