Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - OLAJOS TERÉZ: Az avar továbbélés kérdéséről
kortárs történetileg hiteles híradásának kell tekintenünk, amely a Duna-medencében fennálló hatalmi és etnikai viszonyokról vall a magyar honfoglalás pillanatában. Minthogy pedig a „pannonok és avarok pusztái" - Regino tájékoztatása szerint - Bulgária, Moravia és Liutbold karantán őrgróf tartományaival érintkeztek, a szóban forgó területet a Duna-kanyartól keletre fekvő Felső- és Közép-Tisza vidékére lokalizálhatjuk. 5. Harmadik megtárgyalandó forrásunk Konstantinos Porphyrogennétos császár (913959) A birodalom kormányzása (De administrando imperio) című müvének 64 egy részlete. Bíborbanszületett Konstantin könyvének 30-31. fejezetében a Balkánra települt horvátok történetét tekinti át; szól honfoglalásukról, amikor megszerezték országukat az avaroktól, akik korábban a Dunától az Adriáig eső területeket is uralták. Nos, a 30. fejezetben egyebek mellett a következőket írja a tudós császár: „Pár évig harcoltak egymással, majd a horvátok bizonyultak erősebbnek: az avarok egy részét megölték, a többieket pedig meghódolásra kényszerítették. Ettől fogva ez a terület a horvátok hatalmába került, ám máig vannak Horvátországban az avarok közül valók, s ezek avar mivolta felismerhető." 65 Bíborbanszületett Konstantin trónörökös fia, Romanos okulására gyűjtötte, illetve gyűjttette össze 948-952 táján a különböző népekről szóló olyan híradásokat, amelyek az uralkodó és a bizánci diplomácia számára hasznos információkat tartalmazhattak. A munka feltehetően Romanos 14. születésnapjára, 952-ben készült el. 66 A mozaikszerű, nem kiadásra, hanem belső használatra szánt, sokszor bizalmas közléseket is tartalmazó „kormányzástani kézikönyv" múltat idéző részleteiben sok a bizonytalan hitelességű, sőt nemegyszer egymásnak ellentmondó adat. Amit azonban saját koráról jelen időben mond a tudós császár, az esetek elsöprő többségében hitelt érdemlő tudósítás. A szóban forgó helyen minden bizonnyal a szlávok nyelvét ismerő, Dalmácia történetében otthonosan mozgó informátortól 67 vette adatait Bíborbanszületett Konstantin. Vagyis hitelt érdemlőnek kell tekintenünk a korábban idézett közlést is, miszerint a Közép-Duna-medence délnyugati peremterületén, Horvátországban avar népmaradványok túlélték a 9. századot. Az avarságnak e század folyamán (sőt a század elején) való teljes eltűnését hangoztató történészi vélemények tehát nem elfogadhatóak. Az avar-horvát kapcsolatokról szóló nézeteket alaposan áttekintő W. Pohl 68 a konstantinosi paszszussal kapcsolatban - vizsgálódásainak végeredményeként - kijelenti, hogy azt „nem szükségszerű tényleges etnikai kontinuitásnak értelmezni". 69 Ha azonban a Bíborbanszületett kijelentését a szövegösszefüggésbe helyezve nézzük, úgy csakis két nép, a győztes horvát és az uralma alá vetett avar etnikai szembeállítását olvashatjuk ki a szövegből, s az avar maradványokon is csak etnikailag megkülönböztethető csoportot érthetünk. Az egyébként kitűnő avar történelmet író Pohl - úgy tűnik - az avar továbbélést tanúsító, hiteles források értelmezésénél prekoncepcióra hajlik. Hallgat 70 például az egykorú salzburgi papságnak az avarok pannóniai továbbélését egyértelműen tanúsító közléséről (Conversio 3.). S ahogyan Pannóniában a letelepedett keresztény avarok, Horvátországban a horvátoktól megkülönböztethető avarok csakis avar etnikumot jelölhetnek. Ezt az interpretációt Ld. az 52. jegyzetben i. kiad. C. 30., 67-71., p. 142. Moravcsik Gyula i. kiad.: ' E71Í Tivaç ouv xpóvouc 7XOÀ,ELIOÎ3VXEÇ aÀ,À/nAouç, uTtEpíaxouaav oí Xpcoßaxoi, Kai xoùç UXV xcöv 'Aßapcov KaxÉacpa^av, xouç 5E ^OITIOUÇ újroxayfívai KaxuvayKaaav. "EKXOXE oóv xaxEKpaxr)0r| Ú. xoiaúxq x^pa napà xcöv Xpcoßaxcov, Kai EICTIV aKurív Év Xpcoßaxia EK xcöv' Aßapcov, Kai yívcóaKovxai "AßapEic ŐVXEC. Ld. pl. Moravcsik, Gy.: a 6. jegyzetben i. m. 364-365.; Toynbee, A.: Constantine Porphyrogenitus and his World. London, 1973. 575-580. Dvornik, F. a szlávokról szóló fejezetek tudós kommentálója írja. In: Constantine Porphyrogenitus. De administrando imperio. Vol. II. Commentary by Dvornik, F., Jenkins, R. J. H., Lewis, B., Moravcsik, Gy., Obolensky, D., Runciman, St. Ed. Jenkins, R. J.H.London, 1962. 101 (vö. 93-100., 112-123.): „He seems to have been quite familar with the history of Dalmatia, knew Slav, and was able thus to obtain accounts from the Slavs themselves." Pohl, W.: a 19. jegyzetben i. m. 261-268., 431^136. Pohl, W.: a 19. jegyzetben i. m. 435. A „Wohin verschwanden die Awaren?" c. fejezetben (323-328., 466-468.)
