Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Antikvitás és régészet - SARKADY JÁNOS: Théseustól Solónig. Az athéni állam kialakulása

a „fejedelem", „király" általános megjelölése a görög nyelvben.

8 Az anax-basileus váltást befolyásolhatta, hogy Athénben erre az időre esett egy új család uralomra kerülése. A hagyomány szerint az elpusztult Pylos uralkodócsaládjának (Néleus és Nestór leszármazottainak) egyik tagja, Melanthos a boiótok támadása idején a vonakodó athéni király, Thymoités helyett elfogadta az ellenséges vezér, Xanthos kihívását, és a párbajban győzve megszerezte Athén királyságát is.

9 (Megjegyezhetjük, hogy a pylosi származás régebben mitológiainak tekintett elemét történeti hitelességűvé tette a pylosi lineáris B névanyag vizsgálata.

10

) Melanthos fia, Kodros élete feláldozásával menti meg Athént az új támadóktól, a dóroktól." A monda alakokban és tetteikben világosan ábrázolja a viharos kor új vezetőeszményét is. Nagyjából ugyanebben az időben ment végbe (vagy öltött határozott formát) a görögségen belüli nyelvjárási-kulturális átrendeződés egyik legfontosabb mozzanata: az iónság kialakulása Attikában. Ez a folyamat és eredménye megfogható a nyelvjárásban,

12 a sajátos ünnepekben

13 és a társadalom új szervezeti formájában, a jellegzetes négyes (illetve a kis-ázsiai városokban hatos) phylérendszerben.

14 A belső kohézió fokozódása a szomszédos területek lakosságától történt elkülönüléshez vezetett. A folyamatot erősíthette az attikai lakosság nagymértékű - a régészeti anyag alapján követhető -, szinte teljes körű betelepedése Athénbe és közvetlen környékére.

15 Az iónság mint egység megszilárdulása all. század közepéig bizonyosan végbement; az ekkor meginduló ión vándorlás már kialakultán viszi át az említett jellegzetességeket Kis-Ázsiába. A phylék spontán módon alakulhattak ki egyes területek, vidékek önvédelmi-önkormányzati csoportosulásaiból, amelyek átvették az összeomlott mykénéi kori adminisztráció helyét, de határozott formájukat és szerepüket az athéni királysághoz kapcsolódva nyerték el. Világosan utal erre a terminológia is: az athéni basileus mellett a phylék vele együttműködő, később egyes esetekben vele egy testületet alkotó vezetői, főnökei a phylobasileus címet viselik. A phyléken belüli tagozódás egységei a phratriák és genosok voltak - a phratriák egy területen, szomszédságban élő harcosok, a phylék katonai alegységei, a genosok pedig kibővülő családi-nagycsaládi csoportok, a társadalom elemi alapegységei. Ezeknek a régebben sokszor az „eredeti nemzetségi társadalom" fogalma alá vont (és nemegyszer merev általánosítással értelmezett) egységeknek a korai voltát és fontos szerepét az újabb kutatás erőteljesen kétségbe vonta,

16 valószínűleg indokolatlanul;

17 a genosok későbbi helyzete és milyensége, valamint a phylék polison belüli alkotóelem-szerepe nem szól régebbi eredetük ellen. A phylék mindenesetre még hosszú ideig az athéni nép alapbeosztását képezték, beépülve a kialakuló állam szervezetébe; még a 7. századi naukrariaszervezet és a 6. század elején Solón által létrehozott tanács is rájuk épült. Csak a 6. század végén szüntette meg politikai jelentőségüket Kleisthenés alkotmányreformja, bár kultikus szerepük tovább élt. Ebben a társadalmi szervezetben élt Athén a „sötét kor" folyamán (a 12-9. században), a 8 Gschnitzer, F: Basileus. Ein terminologischer Beitrag zur Frühgeschichte des Königtums bei den Griechen, Innsbrucker Beiträge zur Kulturwissenschaft 11(1965) 99. kk. 9 Hellanikos fragmentum (a továbbiakban: frg.) 125.; Konón: Diégéseis 39. 10 Mühlestein, H.: Homerische Namenstudien. Frankfurt a. M., 1987. 11 Hellanikos frg. 125.; Konón: Diégéseis 26.; Sóstratos frg. 2. 12 Chadwick, J.: The Greek Dialects and Greek Prehistory. Greece and Rome 3. 1956. 38. kk.; Panagl, O.: Die linguistische Landkarte Griechenlands während der Dunklen Jahrhunderte. In: Deger-Jalkotzy, S.: a 6. jegyzetben i. m. 321. kk. 13 Trümpy, C: Untersuchungen zu den altgriechischen Monatsnamen und Monatsfolgen. Heidelberg, 1987.; Sarkady János.: Studies in Greek Heortology. Hungarian Polis Studies 4. Debrecen, 1998. 14 Busóit, G.-Swoboda, U.: Griechische Staatskunde I—II. München, 1920-1926. 132. kk, 767. kk. 15 Sarkady J.: Athén és Attika a XII-VIII. században. In: Az antik társadalomtörténet problémái. Debrecen, 1982. 49. kk. 16 Bourriot, F: Recherches sur la nature du genos. Étude d'histoire sociale athénienne. Lille-Paris, 1976.; Roussel, D.: Tribu et cité. Paris, 1976. 17 Snodgrass, A. M.: Archaic Greece. The Age of Experiment. London, 1980. 26. kk.; Sarkady J.: Genosok a korai Athénben. In: A középkor szeretete. Bp., 2000. 15. kk.