Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Antikvitás és régészet - BENCZE ZOLTÁN: A budaszentlőrinci pálos kolostor építési korszakai

BENCZE ZOLTÁN A budaszentlőrinci pálos kolostor építési korszakai A budaszentlőrinci pálos kolostor főbb építési korszakairól Gyöngyösi Gergely 16. századi rendtörténete tudósít.' Az utóbbi évtizedekben folytatott régészeti kutatások,

2 valamint az előkerült kőanyag vizsgálata, elemzése alapján ezt a képet tovább lehetett finomítani. Az ásatás helyszínén, továbbá a Budapesti Történeti Múzeum különböző kőraktáraiban található kőanyag feldolgozására OTKA program keretében nyílt mód.

3 A kolostor egykori kiterjedésének tisztázására végzett legújabb felmérések

4 tanúsága szerint a kolostornak nemcsak halastava, de malma is volt. (1. kép) A történeti, régészeti, továbbá a kőanyag vizsgálata alapján a következőképpen vázolható a budaszentlőrinci pálos kolostor középkori építéstörténete. A pálos kolostort megelőzően a területen a 13. század második negyedétől-közepétől már állt egy szögletes szentélyzáródású kápolna.

5 Egy 1290-es oklevél említi, hogy Lodomér esztergomi érsek az itt található, egy remete őrzésére bízott kápolnát visszahelyezte a területileg illetékes veszprémi püspökség joghatósága alá.

6 1300 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója Budaszentlőrinc monostorát. Azután Károly (Róbert) király, János óvári ispán, Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia, János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak.

7 A kolostor sokszögzáródású első templomának szentélye mintegy körbeépítette a korábbi kápolna szentélyét. Az egyhajós templom szentélye valószínűleg három szabályos szakaszú bordás keresztboltozatot kapott.

8 A templomhoz északról csatlakozott a téglalap alakú kerengő. A 10x15 méteres udvart 2,2 méter széles kerengőfolyosó fogta körbe.

9 A keleti oldalon található káptalanteremhez keletről két szakaszos, bordás keresztboltozatú perjeli kápolna csatlakozott. A kolostort vagy annak egy részét kerítőfal vette körül. 1381-ben kerültek Velencéből Budaszentlőrincre Remete Szent Pál földi maradványai, és ekkor nagyszabású építkezések kezdődtek a kolostorban.

10 A korai kolostortemplom déli oldalán új, háromhajós templom épült fel. A kétszakaszos főszentély a nyolcszög öt oldalával záródott, a mellékszentélyek viszont csak egy boltmezőből álltak." Az előkerült kőfaragványok tanúsága szerint a szentély első boltszakaszában, a déli vagy az északi falon a sarokpillér mellett közvetlenül ülőfülke helyezkedett el. (2. kép) A templom hosszházát négy pillérpár tagolta öt szakaszra. A háromhajós 1 Vitae fratrum eremitarum Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae. Edit Franciscus Ld. Hervay Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum Ser. NovaTomus XI. Bp., 1988. caput 18., 35., 61., 67., 68., 72. és 79. 2 Bencze Zoltán: Das Kloster St. Lorenz bei Buda (Budaszentlőrinc) und andere ungarische Paulinerklöster. Archäologische Untersuchungen. Beiträge zur Geschichte des Paulinerordens. Berliner Historische Studien. Band 32. Ordensstudien XIV. Herausgeben von Kaspar Elm in Verbindung mit Dieter R. Bauer, Elmar L. Kuhn, Gábor Sarbak und Lorenz Weinrich. Berlin, 2000. 169-177. Régészeti kutatások Magyarországon, 1998. Bp., 2001. 132-133. 29. kat. sz. 3 OTKA nyilvántartási száma: F 006785. 4 A felmérést Belényesy Károly és Terei György régészek készítették, akiknek ezúton is köszönetet mondok. A terepi megfigyelések pontosítása érdekében régészeti feltárásra is szükség volna ezen a területen. 5 Bencze Zoltán - Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor. In: Monumenta Historica Budapestinensia VIII. Bp., 1993. 18., 61. 25. kép 6 Bártfai Szabó Lajos: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig. Bp., 1938. 24. 129. kat. sz. 7 Vitae fratrum: az 1. jegyzetben i. m. caput 18. 8 Bencze Z- Szekér Gy.: az 5. jegyzetben i. m. 19. 9 Bencze Zoltán: Újabb kutatások a budaszentlőrinci pálos kolostor területén. In: Budapest Régiségei (a továbbiakban BudRég) XXXI. (1997) 313., 317. 7. kép in Vitae fratrum: az 1. jegyzetben i. m. caput 35. " Bencze Z.- Szekér Gy. : az 5. jegyzetben i. m. 19.