Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Antikvitás és régészet - IRÁSNÉ MELIS KATALIN: A 13. századi kisvárak régészeti kutatása Budapest területén

épülettörmelékes feltöltés. A vár helyét sötét, humuszos földdel is letakarták, és erre fújta rá a szél a környéken mindenütt megtalálható, világos futóhomokot. A lelőhely 1541-től a 19. század végéig beépítetlen maradt. Szentdienes falu a 13. század végén jelent meg a történeti forrásokban. 1295-1296 körül egy György nevű földbirtokos tulajdona volt. Néhány évvel később, 1300-ban már Miklós mester volt a földesúr, akinek a nevében tíz falubelijével együtt Búza, a Szent-dénesi falunagy tanúskodott a közeli Zoych-birtok ügyében.

22 Zsigmond király Szentdienest a közeli Szentlőrinc és Gubacs falvakkal együtt 1424-ben a csepeli királyi uradalomhoz csatolta, és Borbála királynénak adományozta. 1465-ben Mátyás királytól a Haraszti család kapta meg. Az okleveles adatok szerint a 15. században a szentdienesi Uras családnak is voltak itt birtokai. Egyébként az Uras és a Haraszti családnak Szentdinesen kívül is több birtoka volt ezen a környéken.

23 Ezért nem lehet tudni, hogy a 15. században melyik családé volt a kisvár. Nem tudjuk azt sem, hogy végül melyik család bontatta le, és hová szállították a vár jelentős mennyiségű, még felhasználható, jó minőségű köveit. 3. kép. 13. századi kisvár részlete feltárás közben. Budapest XX1IL, Haraszti út 42. Fénykép: Bakos Margit. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Bp., 1998. 557. Kubinyi András: Budapest története a késői középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest Története II. Bp., 1973. 32.