Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Antikvitás és régészet - IRÁSNÉ MELIS KATALIN: A 13. századi kisvárak régészeti kutatása Budapest területén
egész középkorban fennállt. Régészeti kutatással fel lehetne tárni, hogy a mai Casino elnevezésű szórakozóhely falai között mennyi maradt meg a középkori épületből. A 13. század közepén a Margit-sziget északi végén is vár állott, a történeti források az esztergomi érsek várának nevezték. Építtetője valószínűleg Benedek, volt budai prépost, majd esztergomi érsek és kancellár (1254-1261) lehetett. A szűkszavú leírásból azért kitűnik, hogy az érsek vára több épületből állt, a legnagyobb egy vastag falú torony volt, amelyről feltételezhető, hogy római alapokra épült. A várra nézve több adat található IV. László 1278-as oklevelében. Ekkor Ladomér, budai prépostból lett váradi püspök, majd esztergomi érsek (12791299) tulajdona volt, az oklevélben külön beszélnek a toronyról és a házakról. 16 A Margit-sziget közepe táján, a királyi udvarhelyen 1250-ben még javában folytak az építkezések. Feltehetően már 1243-ban, IV. Béla megérkezése előtt megindultak a munkák, hiszen az udvarházat lakhatóvá tették, esetleg át is alakították. A régészeti kutatásokból azonban kiderült, hogy a királyi udvarhelyet a domonkos apácakolostor építésével egy időben teljesen átalakították, és a korábbi épületek felhasználható részeit beépítették az új épületekbe. A feltárások azt mutatták, hogy a szigeti udvarhelyen egy teljesen új, egyedül álló, erődített hely felépítésére került sor, amely része volt a sziget katonai védővonalának, ugyanakkor a sziget katonai építményei védelmezték a királyi udvarházzal egybeépült apácakolostor lakóit is. Az ásatások során feltártuk a központi épületegyüttest közrefogó, 80-100 cm széles kerítésfalak maradványait, amelyek 80-100 cm mély, 100-140 cm széles alapfalakon álltak. A központi épületegyüttes körül helyezkedtek el a kertek és a gazdasági udvarok, amelyeket 19. századi megfigyelések szerint még egy külső, vastag fallal vettek körbe. A 19. század közepén a várfal délkeleti sarkán még jól látható volt egy emeletes torony, amelyet nem sokkal később lebontottak. 17 A 13. század közepén a katonai védővonal részét képezhették a Nagytétényi Kastélymúzeum falaiban fennmaradt, középkori nemesi udvarház falai is. Ez az épület a dél-budai határban, közvetlenül a Duna-parton, a római Campona területén feltárt katonai tábor délkeleti oldalán helyezkedett el. Az 1960-as években történt műemléki helyreállítás közben a kastély pincéjében és a földszinti helyiségek egy részében előkerültek a késő középkori nemesi udvarház falai. A helyszíni megfigyeléseket végző Geszti Eszter szerint római kori alapokon állnak. Az 1990-es években ismét sor került a kastély műemléki felújítására, és befejeződött a katonai tábor feltárása. A kastély területén és a parkban azonban most sem került sor szakszerű régészeti feltárásra, sőt még azt sem tették lehetővé, hogy a középkori falakról és a közmüárkokban előkerült régészeti leletekről dokumentáció készüljön. Az elmondottakból kitűnik, hogy nemcsak az építési periódusokat, de a középkori épület alaprajzát sem ismerjük. A publikált alaprajz csak a jelenlegi kastély falaiban fennmaradt korábbi falrészek elhelyezkedését mutatja, amelyeknek legfontosabb műszaki adatait, például a hozzájuk kapcsolódó járószintek tengerszint feletti magasságát sem ismerjük. A helyszíni szemlén megtekintettük a pincében lévő, korábban rómainak tartott falrészletet, azonban a katonai táborhoz való közelsége, a nagyjából érzékelhető szintkülönbségek és a pincefalnak a római táborfaltól eltérő struktúrája alapján a pincefalat nem tekintjük római korinak. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a faragott kövek nagy része római korinak látszik, feltehetően a közeli katonai tábor bontásából származnak. 18 Ugyanezt gondoljuk a másik nagytétényi nemesi udvarházról is. A középkori falu belterületén, a római tábor északi oldala közelében helyezkedett el. A különböző középkori falakból álló „Kutyavárat" az 1960-as években teljesen lebontották, s ott szintén nem volt régészeti kutatás. A helyszíni megfigyeléseket végző Geszti Eszter szerint itt is voltak olyan késő középkori falak, amelyek római alapokon álltak. A római tábor és lf ' Györffy Gy.: a 6. jegyzetben i. m. 319-322. 17 Törs Kálmán: Margit-sziget. Pest, 1872. 38-39. 18 Geszti Eszter: A nagytétényi kastély története. Magyar Műemlékvédelem 1969-1970. Bp., 1972. 53-57.; Borsos László: A Nagytétényi Kastélymúzeum. Magyar Műemlékvédelem 1969-1970. Bp., 1972. 65-66., 24-27. kép.
