Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Antikvitás és régészet - NAGY EMESE: Az esztergomi vár a kora Árpád-korban

A még széles sánccal övezett, kisebb kiterjedésű területen épült fel a későbbinél bizonyára jóval kisebb méretű első érseki székesegyház. A 12. században kibővített második változat, amelynek alaprajza későbbi térképekről már ismert, jóval túlnyúlt az ekkorra már lebontott sánc területén. Szentélye az itt eredetileg mélyebb, de időközben feltöltött keleti hegyoldal fölé nyúlt ki. A két első templomnak, a Szent István-kápolnának és a Szent Adalbert-székesegyháznak sem alaprajzát, sem felépítményét nem ismerjük. Géza lakóépületéről még azt sem tudjuk, egybeépült-e a Szent István-kápolnával vagy sem. Ezért a vár egészéről készült alaprajzi (ld. 5. kép) és madártávlati rekonstrukciónkon (6. kép) elsősorban a sánc körülbelüli helyét s belsejének feltehető méreteit kívántuk érzékeltetni. A belsőbe rajzolt épületeknek legfeljebb korabeli analógiái lehetnek (ld. az 5-6. képen). Az esztergomi vár beépíthető felszínének növelése a 12. század folyamán vált szükségessé. A térnyeréshez fel kellett tölteni a peremterületek mélyebben fekvő, lejtős részeit. Ez a törekvés olvasható le közvetlenül a déli „román kori palota" környékén, de ugyanez történt a várhegy további területein is. Az érsek és a kanonokok viszonyában beállt változások következtében szükségessé vált egy különálló érseki palota s egy másik, - a kanonokok befogadására alkalmas - épület (monasterium, amelynek helyét Horváth István azonosította) létrehozása. Mindkettő kívül esett a korai sánc feltételezett vonalán, s a sánc bontása utáni időben került a 18-19. századi térképekről ismert helyére, a már a felszínbővítésekkel növelt területekre (ld. 5. kép). A 12. századi Szent Adalbert-székesegyház délkeleti oldalához kapcsolódó monasteriumot IV. Béla 1249-ben és 1256-ban kelt oklevelei említik először. Az érsek - először 1239-ben említett - északi palotája a 12. század vége felé kiépített nyugati várfalhoz támaszkodott. Helyét Zolnay László kisebb hitelesítő ásatása azonosította. Építése idejét a kutatók egy része all. századra teszi, ám mind a várhegy felszínének változásaival kapcsolatos megfigyeléseink, mind a káptalan és érsek viszonyában beállt változások a 12. századi építési időt valószínűsítik. 6. kép. A 10-11. századi vár madártávlati képe. Major János rajza alapján rajzolta: Kuczogi Zsuzsanna.