Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Antikvitás és régészet - NAGY EMESE: Az esztergomi vár a kora Árpád-korban
NAGY EMESE r Az esztergomi vár a kora Árpád-korban Az esztergomi várhegy déli felén az 1960-as évek második felében végzett régészeti feltárások jelentős eredményeket hoztak. Ezek közül legfontosabb, hogy felszínre kerültek azok az építészetirégészeti maradványok, amelyek az államalapítás korához és az ezt közvetlenül követő időszakhoz köthetők, s melyek történeti szempontból is fontos következtetésekhez vezettek. Tanulmányunkban e kutatások néhány lényeges eredményét szeretnénk röviden összefoglalni. Ez az áttekintés azért is indokolt, mert a minden részletre kiterjedő, átfogó régészeti feldolgozás a mai napig sem jelent meg, a korábbi publikációkra való hivatkozások viszont sokszor idejétmúltak, pontatlanok vagy hiányosak. Különösképpen vonatkozik ez a mások által közölt alaprajzokra. Jelenlegi ismertetésünk két alapvető kérdést érint: a hegy déli felében feltárt kora Árpád-kori palota bemutatását, valamint azt a kísérletet, amelyet a teljes várhegy kora Árpád-kori topográfiájának rekonstrukciójára kockáztattunk meg. Déli palota A kora Árpád-kori palotának a várhegy déli részén emelt épületeit véglegesen a III. Bélához és utódaihoz kapcsolt s a harmincas években feltárt és helyreállított „román kori palota" felépítésével szüntették meg. Ekkor a kora Árpád-kori maradványok egy részét körülépítették, más részeit elbontották. Az 1934-38. évi ásatások során találtak korszakunkhoz tartozó maradványokat, melyek alapján Várnai Dezső rekonstrukciós rajzokat is készített, de az akkor rendelkezésre álló anyag hiányosságai miatt, valamint megfelelő régészeti megfigyelések híján különböző periódusokhoz tartozó falakat kapcsoltak egymáshoz. így elképzelései távol álltak a valóságtól. Az összefüggések reálisabb megközelítését az 1960-as években végzett feltárások tették lehetővé. Ekkor újabb, addig ismeretlen és igen lényeges építészeti részletek kerültek felszínre, melyek a régészeti megfigyelések alapos elemzésével s az összehasonlító építéstechnikai vizsgálatokkal együtt közelebb vitték a kutatókat a déli épületegyüttes összképéhez. A még így is hiányos alaprajz egyes részei egyértelműen pótolhatók voltak, másutt más módszertani megoldásokat és más tudományágak segítségét kellett igénybe venni a kiegészítéshez. Összességében azonban lehetővé vált a fallal övezett épületegyüttes kiterjedésének és fő alaprajzi jellegzetességeinek megszerkesztése. Ebből kiindulva egy madártávlati kép felvázolására is sor került. (3. kép) Ez utóbbival kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy az alaprajzra felhúzott épületek részletformáira semmilyen konkrét adatunk nem volt, s az alapozásokból és falvastagságokból legfeljebb arra következtethettünk, hogy melyik hordhatott közülük emeletet. Az előbbiekben vázolt István-kori palota a kora Árpád-kori építkezések második periódusában épült. (/. kép) Ezt megelőzte egy helyi, rossz minőségű kövekből emelt, több helyiségből álló épület (1. periódus), amit a kő védőfal kiépítésekor már átalakítottak. Talán ezzel egyidejű vagy kevéssel későbbi a kőfallal övezett udvar északi felén talált, szabadon álló épület, amely a második periódusban is biztosan fennállt. E két épületen valószínűleg nem volt emelet - erre utal gyengébb alapozásuk s rosszabb minőségű kőanyaguk is. A szabálytalan, hosszúkás, ovális alakú külső fal építését a régészeti megfigyelések szerint a terület északi végén kezdhették, s déli irányban haladva folytatták, hasonlóan a terület belsejében feltárt épületek sorrendjéhez. A kőből épített külső fal keleti szárának közepe táján kis - a kőfal szerkezetével megegyező technikájú -, széles alapozású falsarkot találtunk. Erről feltételezhető, hogy kaputorony maradványa lehet. Nagyobb, kelet felé néző részét a csatlakozó kőfallal együtt a későbbi mélyítések során elbontották, de beleesik a külső fal feltételezhető irányába. A torony
