Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - ERDEI GYÖNGYI: Raoul Wallenberg és a Hazai Bank - Mozaikképek a budapesti mentőakciókról

Elhárult a budapesti zsidóság deportálásának veszélye, a svéd követség pedig folytatta mentőakcióját: augusztustól - egy hónap alatt - ötezer védlevelet adtak ki, de a kérések száma már kilencezer volt.

45 Wallenberg „stábja" szeptember közepére már százas nagyságrendű.

46 Hamarosan a Gyopár utca 10. számú házban is bérelnek szobákat, majd a hivatal a Tigris utca 8-ba költözik. Az átmeneti, „szélcsendes" időszak azonban október 15-én - teljesen váratlanul - véget ért. Horthy szeptember utolsó napjaiban a fegyverszünet megkötése érdekében (Faragho Gábor vezetésével) küldöttséget menesztett Moszkvába, amely jóváhagyásával október 11-én alá is írta az előzetes fegyverszüneti feltételeket. Amikor a rádióban elhangzott Horthy „szózata" a fegyverszünetről, a lakosság hirtelen értesült a szeptember vége óta a kulisszák mögött zajló politikai lépések eredményéről. A hír a hadsereget is teljesen felkészületlenül érte. A német politikai vezérkar - amelynek szcenáriói között is szerepelt ez a lehetőség - azonnal kezébe vette az események irányítását. „A Németország által támogatott magyar náci puccs, amelyet Horthy a fegyverszüneti kérelemmel akart megelőzni, tökéletesen sikerült. Tegnap óta Szálasi [Ferenc] kezében van a politikai hatalom."

47 A budapesti zsidóság sorsa válságosra fordult. Az első napok eseményeiről Danielsson és Wallenberg jelentései nyomán kaphatunk képet. A Szálasi-kormány már október 16-án megkezdte a zsidók összegyűjtését. Az utcán letartóztatott zsidók közül sokakat azonnal megöltek. A svéd védlevelek érvényességét az új kormány nem ismeri el. Wallenberg ekkor kapcsolatba lép a hatalomra került kormány külügyminiszterével, aki ígéretet tesz az érintettek különleges státusának elfogadására. Az ígéret azzal a kívánsággal párosult, hogy Svédország ismerje el a Szálasi-kormányt. A svéd külügyminisztériumnak természetesen nem állt szándékában a bábkormány elismerése, a követ és Wallenberg azonban időt próbált nyerni az életmentéshez.

48 Eichmann már október 18-án visszatért Budapestre. Kezdeményezésére indultak meg ismét a deportálások. „Elsőként 50 ezer munkaképes zsidó férfinak gyalogmenetben való útba indítását szervezte meg. Parancsa volt továbbá a még fellelhető munkaképes korban lévő zsidó férfiaknak és nőknek a Budapest körüli erődítési munkákhoz való kihajlására."

49 Az utcai igazoltatások során a nyilas pártszolgálatosok számos esetben semmibe vették a védleveleket, s így a Hegyeshalom felé vonuló „halálmenetekbe" és a Józsefvárosi pályaudvaron németországi deportálásra szánt munkaszolgálatosok közé számos „védett" is bekerült. „Ezrével hurcolták-hajtották az embereket a zsugorodó ország minden irányából a Dunántúlra, a német határ felé. "

50 „November 13-ig 27 ezer mindkét nembeli munkaképes zsidót indítottak útnak, napi 2-4 ezres csoportokban a birodalom területére. "

51 „A naponta 30 km-t menetelő csoportok [...] vonulásáról Batizfalvy Nándor rendőrkapitány értesítette a budapesti svéd követséget [...] ekkor már két hete úton voltak, [...] »A menetekből 10 ezer zsidó eltűnt, kisebb részük megszökött, a többit agyonlőtték, vagy meghaltak a kimerültségtől«."

52 Wallenberg megkísérelt közbelépni, tárgyalt Szőllősi Jenő miniszterelnök-helyettessel, de eredményt nem tudott elérni.

53 45 C. I. Danielsson ... távirata a Svéd Külügyminisztériumnak 1944. IX. 12. In: Emberirtás - embermentés i. m. 127. 46 R. Wallenberg ... jelentése a Svéd Külügyminisztériumnak 1944. IX. 12. In: Emberirtás - embermentés i. m. 129. 47 C. I. Danielsson ... távirata a Svéd Külügyminisztériumnak 1944. X. 17. In: Emberirtás - embermentés i. m. 142. 48 C. /. Danielsson ... távirata a Svéd Külügyminisztériumnak 1944. XI. 16. és R. Wallenberg jelentése 1944. X. 22. In: Emberirtás - embermentés i. m. 149., 156., 165-168. 49 Szekeres József: A pesti gettók 1945. januári megmentése. „A magyar Schindler" - Szálai Pál visszaemlékezései és más dokumentumok alapján. Bp., 1997. 36. 50 Teleki Éva: A nyilas uralom Magyarországon. Bp., 1974. 148., az idézet helye: Sulyok Dezső: A magyar tragédia. I. rész. New York, 1954. 520. 51 Szekeres J.: A pesti gettók i. m. 36. 52 Teleki É.: A nyilas uralom i. m. 149. 53 Uo. 150.