Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Modernitás: A 20. századi Magyarországról - ERDEI GYÖNGYI: Raoul Wallenberg és a Hazai Bank - Mozaikképek a budapesti mentőakciókról
ERDEI GYÖNGYI Raoul Wallenberg és a Hazai Bank Mozaikképek a budapesti mentőakciókról Előzmények és korkép Tanulmányunkban a 20. század történetének egyik legsötétebb fejezetével foglalkozunk. A magyar holocaustnak még a korabeli európai országokhoz viszonyítottan is példátlanul gyors végrehajtása, amely a közigazgatás teljes körű együttműködésével s a csendőrség legembertelenebb brutalitásával valósult meg - a lakosság többségének közömbösségétől kísérten -, a ma embere számára szinte hihetetlen. ,J3ottal felfegyverzett csendőrök ordítozása: Zsidók, kifelé, mind egy szálig! [...] Gyorsabban! Gyorsabban! Szedjétek a lábatokat, naplopók!... Ekkor gyűlöltem meg őket...ők voltak első zsarnokaink. Általuk mutatkozott meg első ízben a pokol és a haláV 1 Csak néhány epizódot villantunk fel a folyamatból, amely a zsidótörvényektől a Sztójay-kormány „zsidórendeletei"-ig, a sárga csillag viselésének elrendelésétől a deportáló vonatok megindulásáig vezetett, - majd a budapesti „zsidó" magyar állampolgárok helyzetét vázoljuk „csillagos házakba" koncentrálásuktól a Horthy kormányzó biztosította átmeneti „nyugalmas" időszakon át a nyilasuralom végéig. A tragikus történéseket ellenpontozza azok bátorsága, akik tenni mertek a gyilkos téboly ellen, akik emberek maradtak. Tanulmányunk középpontjában a Hazai Bank Rt. 2 áll. A történet különlegessége részben a korszak sajátosságaiból adódik, mégis több ennél: a bankban és a körülötte zajló eseményekben egy korszak viszonyai tükröződnek. A 20. századi modern európai társadalmakban a politika csak áttételesen hatott az üzleti tevékenységre, bár a bankok igazgatótanácsaiban a gazdasági és a politikai elit képviselői együttesen foglaltak helyet. Az 1930-as évek végétől azonban a „nagypolitika" egyre fokozódó mértékben hatolt be a gazdaság területére s ezzel párhuzamosan az emberek mindennapi életének szféráiba is. A felgyorsult eseménysor viszonylag rövid történeti időszak alatt vezetett a tragikus végkifejlethez. Témánk kezdőpontja 1938, s az indulóhelyzetet jól illusztrálja a bank igazgatótanácsának öszszetétele. Együtt foglal itt helyet gróf Teleki Pál, aki - másfél évtizedes tudományos pályafutását követően - ekkor tér vissza a politikai életbe, s Rapoch Jenő, a bank vezérigazgatója. Kettőjük életútja - amint majd látható lesz - frappánsan mutatja meg a korszak fejlődési ívét, s rávilágít a politika irányítójának és áldozatának ellentmondásos sorsközösségére. A „nagypolitika" erővonalai. A diszkriminatív törvények Teleki Imrédy Béla kormányában vállal kultuszminiszteri tárcát 1938 májusában. Az előző kormány által meghirdetett fegyverkezési program gazdasági konjunktúrát indít el, s a közhangulatban a korszak során végig erős - és a kormányok által egyre többet hangoztatott - területrevíziós politika 3 is sikerrel kecsegtet a térségben kizárólagos befolyást szerzett Németország kegyeinek elnyerésével. Az első világháborút követő periódus válságjelenségeinek hatása azonban továbbra is érezhető, s a szociális problémákat az egyre 1 Ehe Wiesei. Az éjszaka. Bp., é. n. 27-28. (A szerzőt - a későbbi Nobel-díjas írót - 16 éves korában Máramarosszigetről deportálták családjával Auschwitzba. A hattagú családból egyedül ő érte meg a felszabadulást.) 2 A bank az V. Harmincad u. 6. sz. házban (a mai brit nagykövetség épületében) működött. 3 A trianoni békeszerződéssel szembeni általános attitűdöt a „Nem, nem, soha" jelszó találóan fejezte ki.
