Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - FRANK TIBOR: A patrisztikától a politikáig: Balogh József (1893-1944)

egyetemen, sem a politikában.

42 Modorossága, arroganciája, sznobizmusa, homoszexualitása és neofita katolicizmusa elszigetelte őt kortársaitól. Magányossá és sebezhetővé vált. Ennek ellenére óriási szorgalmával és munkabírásával, enciklopédikus tudásával, kiváló diplomáciai érzékével, szervező és szerkesztő tehetségével a háborút megelőző évtizedben kitüntetett helyzetet tudott teremteni a maga számára. Megdöbbentően kiterjedt köre volt, a hagyatékában lévő 30 000 dokumentum tanúsága szerint bel- és külföldön szinte mindenkivel kapcsolatban állt, aki számított.

43 Nem csupán Kornfeld báró barátságát élvezte: kapcsolatai voltak magához Horthy kormányzóhoz is, akinek háziorvosa Balogh első unokatestvérének férje, Szőllősy Lajos, a tekintélyes belgyógyász volt. Ki tudott lépni szobatudósi magányából, és a kultúra „rendkívüli követének" szerepében vagy a béke szószólójaként a II. világháborút megelőző nyugtalan légkörben, főként szerkesztőként tekintélyes politikai pozíciót épített ki magának. 1937-ben kormányfőtanácsosi címet is kapott, amivel a „méltóságos úr" megszólítás járt, s így végül valóban a felső tízezer tagjává válhatott.

44 Nem kevesen gondolták, hogy valószínűleg ő lesz a háború utáni korszak első magyar külügyminisztere, ezt azonban nem érte meg: 1944-ben meggyilkolták. A Revue élén Balogh néha tévedett, így amikor - 1932-ben - Mussolinit („Dux et Magister") magasztaló cikket közölt, s benne a Dúcét „bölcs nevelőnek", egyenesen „pedagógus-zseninek" nevezte.

45 Mentségéül szolgálhat, hogy sokan ítélték meg tévesen az olasz diktátort ekkoriban Magyarországon. Balogh konzervatív volt, de a fasizmussal nem rokonszenvezett: az olasz vezérben a magyar revízió támogatóját látta. A revíziós gondolat kapcsolta össze egy tehetséges és sokoldalú újságíróval, Ottlik Györggyel, akivel előbb a francia Revue szerkesztésének feladatát osztotta meg. Ottlik (1889-1966) nemesi családból származott, s maga is igen jótollú publicista és ötletes szerkesztő, a Pester Lloyd, a Budapesti Hírlap és a Népszövetség által kiadott Annuaire vezető munkatársa volt.

46 Éveken át a Hungarian Quarterly szerkesztését is ketten végezték Ottlikkal, majd 1939-ben Balogh teljesen átvette a lapot. Közös munkálkodásuk eredményeképpen a kontinens egyik legjobb angol nyelvű folyóiratát sikerült létrehozniuk. A Quarterly gróf Bethlen külpolitikai szócsöve volt, ahogyan Ottlik kifejezte: „Neked, Kegyelmes Uram, megvan a Magad külpolitikai angolnyelvű folyóirata".

47 A szerkesztők soha nem adtak ki kényes, a határrevízióval vagy az etnikai kérdésekkel kapcsolatos írásokat anélkül, hogy a volt miniszterelnökkel ne egyeztették volna azokat. Amikor Bethlen maga akart a lapban publikálni - például egy báró Eötvös Józsefről szóló cikket -, Baloghot kérte fel az írás lektorálására, pontosabban arra, hogy azt még az angolra fordítás előtt az angolok igényeinek és ízlésének megfelelően igazítsa át s rövidítse le. „[MJindaz, amit a demokráciáról mondok, az angol olvasóközönség előtt idegenszerűnek fog hangzani, miután ők a romlott és elfajult demokráciának azt a formáját, amely a középeurópai államokban a háború után kifejlődött, annyi bajt, bizonytalanságot, szociális és politikai zavart okozott, nem ismerik közelebbről és ennek folytán a dolgozat több tételével szemben értetlenül fognak állni és nem csak értetlenül fognak állni, hanem a felállított tételeket egyenesen elutasítják".

48 Balogh mindig is elsőrendű kötelességének tekintette, hogy Bethlen gondolatait megismertesse az angolszász világgal, s olykor Bethlennek személyesen kellett 42 L. Vári fent idézett véleményét [1934?]. L. ugyanitt Balogh rezignált válaszát Kornishoz, a tudomány számára elvesztett éveiről, 1934. február 6. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/1828. 43 A Baloghról itt adott kép nagy kiterjedésű irathagyatékára és a róla folytatott számos beszélgetésre épül, melyeket többek között Buday Máriával, Gál Istvánnal, H. Balázs Évával, Illyés Gyulával, Passuth Lászlóval, Sebestyén Péterrel, Szőllősy Klárával és Szőllősy Lajosnéval folytattam. 44 Hegedűs Lóránt Baloghnak, 1937. augusztus 30. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/1394. 45 Joseph Balogh: Dux et Magister. Nouvelle Revue de Hongrie, XXV. (I.) Tome XLVII. (oct. 1932.) II. 219-220. 46 Balogh-Ottlik levelezés, OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/240. Vö. Magyar Életrajzi Lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969. II. köt. 330. 47 Ottlik Bethlennek, 1936. szeptember 24. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/322. 48 Bethlen Baloghnak, 1941. március 5. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/322/3257.