Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - R. VÁRKONYI ÁGNES: Lengyelország és az „európai hatalmi egyensúly" II. Rákóczi Ferenc politikájában
lehet a térségben a nagyhatalmak törekvéseivel szemben, miként Magyarország ezt a múltban a török és a Habsburg hatalom között is lehetőségei szerint megteremtette. Nincs rá semmi közvetlen bizonyítékunk, de valószínű, hogy a követség sikerének sokat ártott, hogy elkésett. A Habsburg-kormányzat titkos hírszerzése jól működött, a követség előkészületeiről időben értesült, és a hivatalos diplomácia gyorsan lépett. Lipót császár rendkívüli követe, Sinzendorf gróf 1704. február 8-án már XII. Károly király előtt állt, benyújtotta emlékiratát, és február 9-én meg is kapta választ: a svéd király a felkelőkkel nem ért egyet, nincs irántuk részvéttel, és minden együttműködési ajánlatukat visszautasítja. 28 Ráday társaival még csak ekkor indult el a nagy útra. XII. Károly tehát, még mielőtt bármit is sejthetett volna Rákóczi valódi terveiből, már bőven el volt látva információkkal, hogy Magyarországon csak zavargás, néhány izgága magyar rebelliója zajlik, a protestánsok vallásszabadságát pedig már szavatolja a császár. Ily módon a svéd király mindenható kancellárja, Carl Piper gróf már eleve előítélettel fogadta Ráday Pált, a magyar konföderáció tanácsosát, nem sejtve, hogy talán az ő személyes sorsa is most dől el: öt év múlva a poltavai csatában orosz fogságba esik, és ott is hal meg. A kor diplomáciai szokásai szerint azonban a király - bár szívélyes Memóriáiéban fejezte ki elkötelezettségét Lipót császár mellett - nem zárkózott el teljesen Rákóczitól, utasította bécsi követét, hogy ajánlja fel közvetítését Lipót császár és a magyar konföderáció tárgyalásaira. Stepney jelentéséből tudjuk, hogy a bécsi svéd követ április 10-én volt audiencián a császárnál, és felajánlotta a király mediációját. Lipót kitérő válasza - hogy gróf Kinskyvel tárgyalja meg az ügyet - a kormányzati mechanizmus rendjéből következett. Eleve sejteni lehetett azonban, hogy tartózkodik a protestáns uralkodó közvetítő szerepének elfogadásától. 29 A magyar követség protokolláris eredményének számított, hogy Varsóban június 2-án Ráday is jelen volt a választáson, amikor a svéd király jelöltjét, Leszczynsky Szaniszlót a lengyel rendek egy része uralkodójának kiáltotta ki. A diplomáciai szokásokhoz képest is külön jelentősége van, hogy Rákóczi gratulált az újonnan megválasztott királynak, és biztosította együttműködési szándékáról. Rákóczi 1704. évi követségének az európai hatalmi egyensúly rendszerébe illeszkedő szándékát még alaposabban megvilágítja a következő évben, 1705 tavaszán a lengyel és a svéd udvarba küldött követeknek adott instrukciója. Ráday az erdélyi fejedelemmé választott Rákóczi utasításaival azután indult el május végén az időközben Boroszló közeléig jutott és Rawiczon telelt XII. Károly udvarába, miután megérkezett a hír, hogy az „észak oroszlánjának" is nevezett uralkodó Leszczynsky Szaniszló királlyal együtt elindult Krakkóba, az összehívandó országgyűlésre. 30 Rákóczi tervének lényegét követi utasításában így indokolta: „...azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és az egész kereszténységnek szolgálhassunk. " 3I Rádaynak ki kell fejtenie, hogy a lengyel-svéd-magyar szövetséggel megerősített két ország, Magyarország és Lengyelország együttesen olyan erőt képvisel, amely képes ellenállni a Habsburg Birodalom hódító törekvéseinek. Az utasítás előírta, hogy tájékoztassa a svéd uralkodót: a selmeci béketárgyalások alkalmával előadta tervét a tengeri hatalmak tárgyalásokat közvetítő követeinek, mely szerint az európai hatalmi erőegyensúly kialakításában a közös érdeknek és a protestánsok igényeinek jobban megfelelne, ha Magyarország szövetségre lépne a svéd és a lengyel királlyal. Anglia és Hollandia követei nem zárkóztak el a terv elől. Hangsúlyozza, hogy a három, szövetséget kötő George Stepney bécsi angol követ megszerezte a svéd választ, és március 26-i jelentéséhez mellékelve küldte Londonba: I find the King of Sweden is more favourably inclined to this court than I was apt to believe at first; and to do him justice I transmit to you his answer..." London Public Record Office, Germany, 174. Kiadva: Archívum Rákóczianum II. o. I. 209., 212-214. - Nyitott kérdés, hogy vajon a sajtó mennyit szivárogtatott ki, és Rákóczihoz mennyi jutott el belőle. Stepney Hedges miniszternek, Bécs, 1704. április 12. Archívum Rákóczianum II o. I. kötet 235. Ráday levele feleségéhez, Kajali Klárához, Eger, 1705. május 27. In: Ráday-iratok i. m. I. 267. „quantum adlaboremus ut per reductionem libertatis patriae, non tantum genti huic, sed et universae Europae ac rei Christianae servire possimus." In: Ráday-iratok i. m. I. 253.
