Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)

1. Szepes megye + Lőcse 308 18,1 % 2. Brassó és vidéke 120 7,0 % 3. Sáros megye 102 6,0 % 4. Nagyszeben és Szeben szék 81 4,7 % 5. Medgyes szék 66 3,8 % 6. Zólyom megye + Besztercebánya 59 3,5 % 7. Trencsén megye 51 2,9 % 8. Segesvár szék 43 2,5 % 9. Beszterce vidéke 40 2,3 % 10. Bars megye 38 2,2 % 11. Hont megye + Selmecbánya 36 2,1 % 12. Nyitra megye + Szakolca 33 1,9% 13. Nagysink szék 28 1,6% 14. Liptó megye 28 1,6% 15. Pozsony megye + Pozsony 27 1,6% 16. Gömör megye 24 1,5% 17. Kőhalom szék 22 1,3 % 18. Sopron megye+Sopron 19 1,1 % 19. Abaúj megye+Kassa 19 1,1 % 20. Zemplén megye 15 0,8 % 21. Bihar megye + Nagyvárad 15 0,8 % 22. Túróc megye 14 0,8 % 23. Kolozs megye + Kolozsvár 14 0,8 % 24. Csongrád megye 10 0,6 % 25. Küküllö megye 10 0,6 % 7. táblázat. A hallgatók származási hely szerinti tagolódása a tíz főnél több hallgatót küldő körzetek esetében. a peregrinusokat. Az itt felsorolt 25 közigazgatási egységből összesen 1222 diák érkezett a lengyelországi és a baltikumi területre. Ez a teljes adatsor 71,7%-a, ha azonban csak az ismert származási helyek számához viszonyítjuk a fenti adatot, akkor az 1222 fő a hallgatók 90%-át teszi ki, vagyis a táblázat pontosan fejezi ki a főbb tendenciákat. A 25 közigazgatási egységből 13 felvidéki megye, az innen származó 754 hallgató az ismert származási hellyel rendelkezők 55,5%-át teszi ki. 10 közigazgatási egység képviseli Erdélyt és a Partiumot, a 439 hallgató az ismert származásúak 32,3%-át alkotja. A fentieken kívül Sopron megye és Csongrád megye található még a 25 között, de együttesen is az ismert származásúaknak csak 2%-át teszik ki. A hallgatók származási helye tekintetében magasan vezet Szepes megye, hiszen innen származik a peregrinusok 18%-a. A szepesi diákok többsége nem az elzálogosított városokból érkezett Lengyelországba, onnan csupán 92 hallgatót tudunk kimutatni, több mint kétharmaduk a megye más, magyar fennhatóság alatti részeiből származott. A 16-17. században olyan intenzívek a magyar-lengyel kereskedelmi és kulturális kapcsolatok, hogy ez értelemszerűen kihatott a felsőfokú iskolázási szokásokra is. Az általunk vizsgált akadémiákon, főleg az akadémiai gimnáziumokban több egykori szepességi diák jutott katedrához, és ez vonzotta ismeretségi körükből az újabb diákokat a lengyel akadémiákra. A táblázatból jól látható, hogy a felvidéki, evangélikus hitre tért, főleg német ajkú városi polgárság küldte gyermekeit a közeli s valószínűleg biztonságosnak ítélt lengyelországi és baltikumi akadémiákra és egyetemekre. A Szepességen kívül nagy számban indultak még a diákok északnak Sáros megye városaiból s a Garam menti, ekkor virágzó bányavárosokból. A Felvidék - katolikus hiten inkább megmaradt - nyugati megyéiből láthatóan kevesebben keltek útra Lengyelország felé, de azért Nyitra és Pozsony megyék is az első 15 közigazgatási egység között találhatók. A Krakkóba irányuló katolikus peregrináció, mint utaltunk rá, nem szűnt meg teljesen a 16. század közepén, minimális mértékben folytatódott. Erdélyből a kolozsvári jezsuita akadémia hatására 1580 és 1600 között nagyobb hullámban érkeztek katolikus magyarok, részben székelyek a lengyel és balti jezsuita tanintézetekbe, de az erdélyiek döntő többségét az evangélikus szászok alkották. Az első 17 közigazgatási egység közül hét erdélyi szász terület, rajtuk kívül a partiumi Bihar megye és az erdélyi Kolozs megye képviselteti még magát nem nagy hallgatói létszámmal. A városok részesedése a peregrinációban Korábban már említettük, hogy térségünk peregrinációjában igen nagy arányban a városi polgárság fiai vettek részt. A 8. táblázatban azokat a településeket soroltuk fel, ahonnan ötnél több beiratkozást regisztráltunk a vizsgált időszakban. A 46 magyarországi és erdélyi helységből 876 esetben iratkoztak be hallgatók a lengyel vagy baltikumi egyetemekre és akadémiákra, ami az összes beiratkozó 51,4%-át jelenti. Ez az arány meglehetősen hason-