Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)

E korszak legtöbb hallgatója Krakkóba, Brauns­bergbe és Vilnóba érkező magyar jezsuita, akik közül sokan hamarosan Bécsbe, Olmützbe vagy Rómába kerültek, míg mások hosszabb időt töltöt­tek lengyel földön. A 15 éves háború időszakában újra csökkent a peregrinusok száma, de kisebb mértékben, mint korábban. 1614-től megint felfelé ívelő szakasz kezdődött, és a beiratkozások évi átlaga 10 fölé emelkedett. A lengyel-balti peregrináció csúcs­pontja 1631 és 1650 közé esik. E két évtizedben évi átlagban közel 25 fő iratkozik be a régió tanin­tézeteibe. Nem ritka az olyan év, amikor több mint 30 új beiratkozó val találkozunk, a maximumot 1647-ben érték el 38 új beiratkozó val. E diákok legtöbbje erdélyi szász vagy felvidéki német ajkú hallgató, jóval kevesebb közöttük a magyar. A vesztfáliai béke után megnyílt az út Németország felé, s gyors ütemben csökkent a beiratkozok szá­ma, amit az 1657 utáni háborús évtized tovább ritkított. Csak 1669-től éri el - mintegy másfél évtizedre - az újonnan beiratkozok száma az évi 10-es átlagot. A törökellenes felszabadító háborúk érthetően újra visszavetik a külföldi egyetemjá­rást, de 1688-tól a század végéig megint 8 hallgató érkezett a régió egyetemeire. A Rákóczi-szabadságharc időszakában mind a lengyel, mind a svéd kapcsolatok fontosak voltak a kurucoknak. Talán ezzel is magyarázható az 1706 és 1711 között tapasztalható utolsó fellen­dülés, amikor évente ismét 9 új beiratkozó diákot találunk a különböző egyetemeken. A szatmári béke utáni változásokról korábban már szóltunk. A 18. század hátralévő időszakában pedig 18 olyan tanév volt, amikor egyetlen új beiratkozót sem mdtunk feljegyezni. Vonzáskörzetek, régiók, intézmények Az 4. táblázatban korszakonként foglaltuk össze a régió egyetemeinek látogatottságát, méghozzá az összes beiratkozok csökkenő sorrendjében. A leg­Egy etem/A kadém ia 1526-1550 1551-1600 1601-1650 1651-1700 1701-1750 1751-1788 + összes Königsberg 2 20 224 121 28 9 ­404 Tomii ­­213 143 34 2 ­392 Krakkó 203 60 19 ­17 42 ­341 Dancka ­9 70 36 19 2 ­136 Rostock 3 17 46 25 3 1 ­95 Elbing ­7 53 6 ­­­66 Braunsberg ­51 2 0 0 1 ­54 Greifswald 0 0 6 12 11 15 ­44 Stettin ­0 29 9 2 0 ­40 Vilno ­24 4 3 0 1 1 33 Zamosé ­­17 1 9 1 ­28 Kiel ­­­11 7 2 ­20 Krakkó jezs.koll. ­19 ­­­­­19 Dorpat ­­4 6 2 ­3 15 Koppenhága 0 0 1 6 1 0 ­8 Bützow ­­­­­2 ­2 Uppsala 0 ­0 1 1 0 ­2 Riga ­­2 0 ­­­2 Rakov ­­2 ­­­­2 Lublin jezs.koll. ­1 ­­­­­1 összesen 208 208 692 380 134 78 4 1704 táblázat. Lengyelországi és baltikumi egyetemek látogatottsága korszakonként az első beiratkozások alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents