Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - SAHIN-TÓTH PÉTER: Egy lotaringiai nemes a „hosszú török háborúban": Georges Bayer de Boppard
„lotaringiai" gyalogság, mind a lovaskompániák 40 részt vettek a Győr visszafoglalására Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós által indított vállalkozásban 1598. március 29-én. Vaubecourt báró alezredes döntő mértékben járult hozzá a vakmerő akció sikeréhez, mert az általa elhelyezett petárda felrobbantásával nyílt meg az út a városba a Fehérvári kapun keresztül. 41 Győr visszaszerzése után a „francia ezred" maradék legénységét két zászlóaljba osztották. 42 Szükségessé vált az alakulat újbóli feltöltése a küszöbönálló hadjáratra. A toborzásra és az ezred vezetésére ismét Boppard báró kapott megbízást 1598. április 24-én. 43 Ennek értelmében 8 új, egyenként 300 fős zászlóaljat kellett felfogadnia és útnak indítania legkésőbb június 20-ig Ulmon át Magyarország felé. A katonák előírt fegyverzete megegyezett az előző évivel, mint ahogy az ezred szervezete is. Boppard fizetése sem emelkedett, maradt 600 rajnai forint havonta, de „tekintettel régi szolgálataira", immár havi 150 forint „pótlékra" (Zupuß) is igényt tarthatott. A báró ezenfelül még jogot szerzett katonái felfegyverzésére és arra is, hogy az első mustrát saját uradalmai területén hajtsa végre. Mindez, a korabeli gyakorlatot ismerve, nem csekély hasznot ígért számára. 44 A „francia ezred" létszámának kiegészítése ismét párhuzamosan folyt Schönberg „vallonjainak" toborzásával, és Schönberget újfent megbízták az összes Lotaringiában, Németalföldön és a Rajna mentén folyó katona-fogadás ellenőrzésével. 45 Boppard toborzótisztjeinek tevékenysége 40 Schwarzenberg jelentésében külön is megemlékezett a lotaringiai és vallon lovasság szerepéről: ÖStA KA AFA Karton 39 1598/3/1 1/3, fol. 64-65 és 1598/4/1, fol. 73. L. még Baranyai Decsi János: Magyar História (1592-1598). Kiad. Kulcsár Péter. Bp., 1982. 375. 41 Jean de Nettancourt, Vaubecourt bárója, majd 1633-tól grófja, Orne és Choiseul bárója, Bauzée, Passavant és Herpont ura stb. (megh. 1642. október 4.). Circourt, A. de: Nobiliaire de la Lorraine et de la Franche-Comté. Notes généalogiques sur les familles nobles. Év és h. n. Bm Nancy ms. 826 26, fol. 330 r . ANettancourt família Champagne régi és neves családjai közé tartozott. Lotaringiában a Bari Hercegség területén szerzett birtokokat, és a régi lovagi családok között tartották számon. De Rosières Chaudenay: Histoire de Lorraine, i. m. fol. 75 l v . Nobiliaire de Lorraine. Bm Nancy ms. 1127, fol. 29.; Circourt: Nobiliaire, i. m. fol. 329-330 és „Nettancourt"; Saint-Hillier: Quartiers, i. m. 126.; Husson l'Escossois, Matthieu: Le simple, i. m. fol. 194. Feltételezhetően 1595-ben, Karl von Mansfelddel jött Magyarországra a Charles de Lalaing parancsnoksága alatt álló „francia" gyalogezredben. 1596 februárjában, Lalaing távozása után alezredesként már ő vezette az ezredet. Boppard kinevezése után is megtartotta alezredesi posztját (ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 198 Exp., fol. 566 r (1597. július 4.) és ebben a minőségében - feltehetően Boppard távollétében - vezette a Komáromba téli szállásra vonult, majd a győri rajtaütésben részt vevő 5 zászlóaljat. Heischmann: Die Anfange, i. m. 247. A robbantás végrehajtásáról, amelyben részt vett a petárda készítője, Hieronimus (Jérôme) de La Marche hadmérnök-építőmester is, illetve a város ezt követő lerohanásáról 1. Kaltenbaeck, J. B.: Die Belagerung Raabs durch Adolf Freiherrn von Schwarzenberg, 1598. Eine Sammlung gleichzeitiger Documente, Zeitungen, Briefe, Lieder und Gedichte. Wien, é. n. 20. (1. ÖStA KA AFA 1598/3/1 1/3); Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526-1598. Győr, 1999. 221-222. (és a 222. 8. jegyzetében szereplő irodalom). Más forrásokban feltűnik bizonyos Cavias vagy Caujac „építőmester", aki állítólag Vaubecourt segítségére volt a robbantásban: Thou, Jacques-Auguste de: Histoire universelle, avec la suite par Nicolas Rigault, etc. IX. La Haye, 1742. 121., 214; Ens, Gaspard: Rerum Hungaricarum História novem libris comprehensa etc. Köln, 1604. 361.; Cayet, P. Victor: Chronologie septénaire de l'histoire de la paix entre les roys de France et d'Espagne, etc. Paris, 1605. 22-23.; Mohi Antal: Győr eleste és visszavétele, 1594-1598. Győr, 1913. 54. Vaubecourt vitte meg az örömteli hírt a prágai udvarba, ahol lovagi címet jelentős pénzjutalmat (összegét illetően eltérnek az egyes beszámolók) és évjáradékot kapott a császártól. Istvánffy, Nicolaus: História regni Hungáriáé post obitum gloriosissimi Matthiae Corvináé regis, etc. Bécs, 1758. 443.; Mohi: Győr eleste, i. m. 65., 69.; Jedlicska Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós, a győri hősnek életrajza és korához, 1552-1600. Eger, 1897. 648.; Heischmann: Die Anfänge, i. m. 247 (1. az általa is hivatkozott ÖStA, KA, AFA, 1598/4/ad 1.); Kaltenbaeck: Die Belagerung, i. m. 25.; Thou: Histoire universelle, i. m. 121., 214.; Ens: Rerum Hungaricarum História, i. m. 361.; Cayet: Chronologie septénaire, i. m. 22-23.; Circourt: Nobiliaire, i. m. fol. 330 r . Volt olyan beszámoló (egy Fugger-Zeitung), amely szerint Vaubecourt végzett Győr török parancsnokával, Mahmud beglerbéggel is. Kaltenbaeck: Die Belagerung, i. m. 25.; Reusner, Nikolaus: Rerum memorabilium in Pannónia sub Turcarum Imperatoribus, a capta Constantinopoli usque ad hanc aetatem nostram, bello, militiamque gestarum Exegeses si ve Narrati one s etc. Frankfurt, 1603. 291., 300. 42 Heischmann: Die Anfange, i. m. 247. 43 ÖStA KA Best. n° 576 (Prága, 1598. április 24.) 44 Heischmann: Die Anfange, i. m. 199-203. A mustrára a Bestallung 10 000 rajnai forint kifizetését irányozta elő Boppardnak. ÖStA KA Best. n° 576, fol. 718. 45 ÖStA KA AFA Karton 39 1598/6/2-6.; ÖStA KA Best. n° 576, fol. 714 r .
