Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - KUBINYI ANDRÁS: Székesfehérvár helye a késő középkori Magyarország városhálózatában, valamint Fejér vármegye központi helyei között

KUBINYI ANDRÁS Székesfehérvár helye a késő középkori Magyarország városhálózatában, valamint Fejér vármegye központi helyei között Székely György professzortól több mint fél évszázados baráti kapcsolatunk alatt igen sokat tanultam, és bár soha nem voltam tanítványa, mégis egyik mesteremnek tekintem. Szakmai pályafutásom első másfél évtizedében minden tanulmányomat vele lektoráltattam, és így módomban volt megismerni hatalmas szaktudását. Leginkább neki köszönhetem a mezővárosok jelentőségének felismerését, Itt elsősorban az 1961-ben megjelent mesteri tanulmányára gondolok, amelyben a késő középkori vidéki termelőágakat és az árukereskedelmet dolgozta fel.

1 Magam ettől kezdve figyeltem fel a mezővárosok szerepére, amelyeket Székely 1961-ben a városfejlődés tartalékának tekintett.

2 Később is utalt arra, hogy „a korabeli magyar városfejlődés felemelkedő tartaléka a XIV. században és a XV. század első felében is a mezővárosi típus volt".

3 Más helyen pedig arra mutatott rá, hogy a mezővárosok egyrészt falusias jellegű településhálózatok központjai voltak, másrészt, hogy városi funkciókat láttak el.

4 Saját kutatásaimban kettős célt tűztem magam elé: kiszűrni a mezővárosok nagy tömegéből azokat, amelyek valóban város szerepét töltötték be, és ennek nyomán feltérképezni az ország városhálózatát. Ahogyan, mint láttuk, Székely professzor is rámutatott a mezővárosok központi szerepére, és a külföldi szakirodalom is használja a központi hely fogalmát, én is az utóbbiból indultam ki. Több tanulmányomban és az Alföld városairól írt könyvemben mutattam be a tíz centralitási csoportra és ezeken belül egytől hat pontra oszló kategóriarendszert, valamint közöltem a Nyugat-Dunántúl hét, az Alföld és határvidéke 24, továbbá három északkeletmagyarországi megye, illetve közigazgatási egység központi helyeit, ami lehetővé teszi a városok, mezővárosok és központi szerepet betöltő falvak egymással történő számszerű összehasonlítását.

5 Ezenfelül készen áll a kelet-dunántúli hat és a hiányzó északkelet-magyarországi három megye: Sáros, Zemplén és Ung. Közben 1 Székely György: Vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV-XVI. században. Agrártörténeti Szemle, 3. (1961) 309-343. Megjelent idegen nyelven is, pl.: Uő: Landwirtschaft und Gewerbe in der ungarischen ländlichen Gesellschaft um 1500. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae. 38. Bp., 1-35. A témához és a magyarországi városhálózat történetéhez kapcsolódó hatalmas munkásságából találomra még kettőt emelnék ki. Uő: Elemente des regulierten und des organischen Wachstums in der ungarischen Städteentwicklung im Zeitalter des Feudalismus. In: Settlement and Society in Hungary. Edited by Ferenc Glatz. 1. Bp., 1990. 49-61.; Uő: Szerves és szabályozott növekedés a magyarországi városhálózatban, 1300-1450. In: Dunántúli Dolgozatok, Történettudományi Sorozat 3. Pécs, 1991. 7-13. 2 Székely: Vidéki termelőágak, i. m. 340. 3 Székely: Szerves és szabályozott növekedés, i.m. 11. 4 Székely: Elemente, i. m. 55. 5 Korábbi tanulmányaimban a felhasznált hazai és külföldi szakirodalmat idézem, valamint közlöm a központi hely pontrendszeremet: Kubinyi András: Városfejlődés és városhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. (Dél-alföldi évszázadok 14.) Szeged, 2000. 7-101. Itt idézem korábbi dolgozataimat is. Azóta a témából még két tanulmányom jelent meg: Kubinyi András: Pécs gazdasági jelentősége és városiassága a késő-középkorban. In: Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. Szerk. Font Márta. (Tanulmányok Pécs történetéből 9.) Pécs, 2001. 43-51. Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében. In: Zala megye ezer éve. É. és h. n. 53-60. Ez utóbbiban az egyik fontos centralitási kategóriát, a vásárokat elemzem. Engel Pál nemrég elkészült CD-je (Magyarország a középkor végén. Rövidítve: MindMap) elvileg tartalmazza - többek közt - az ország összes mezővárosa, heti piaca és országos vására említését. Ez a gyűjtés természetesen éppúgy nem lehet teljes, mint a saját munkám sem az. Fejér megye esetében nekem sokkal több adatom van a fentiekre, mint neki. Újabb, előttem nem ismert adatot csak Csákvárnál találtam, ahol hivatkozom a MindMapra. Martonvásárnál Engel kérdőjellel vesz fel hetipiacot, mivel nincs rá egyikünknek sem adata, ezt nem vettem tekintetbe.