Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Antikvitás és régészet - SARKADY JÁNOS: Théseustól Solónig. Az athéni állam kialakulása
vezetői tisztségeket is. Mivel a gyarmatosítás a 8. század közepén már megindul, ez feltételezi, hogy a főtisztségek {archaí) és ezzel a polisállamok rendszere a 8. század első felében már létezett, s így a kialakulás a 9. században mehetett végbe. Ez az általános tendencia minden valószínűség szerint érvényesült Athénben is. A választott főtisztviselők és a tanács (a későbbi Areiospagos elődje) együttesen vezette az államot - valószínűleg az ekkor még élethoszsziglani tagságú tanács túlsúlyával, amely az arisztokrácia kollektív hatalmának képviselője volt. 28 A népgyűlés — mint minden görög polisban, mindenkor - nyilván megmaradt végső döntési fórumnak, de a hangadó szerepet itt is, amint a hadseregben is, az arisztokrácia játszotta; ez az állam - Aristoteles kifejezése szerint 29 - „a lovagok politeiája" volt. A „théseusi alkotmány" három rendje (eupatridai, agroikoi-geórgoi-geómoroi, démiurgoi-epigeómoroi) - a bizonytalan elhatárolások ellenére is - lényegében megfelelt a lakosság egyre erősödő gazdasági-társadalmi differenciáltságának (nagybirtokos, lótartó arisztokrácia - önálló, birtokos parasztság -, földnélküliek), és biztosította az arisztokrácia politikai vezető szerepét. Ugyanakkor a számszerűen is szabályozott phylé-phratria-genos szervezet átfogta és az állam egységébe illesztette a nép egészét. 30 Ez a korszak nemcsak a gazdasági és demográfiai növekedés ideje volt egész Görögországban, de a kulturális felvirágzásé is. A geometrikus vázafestészet és kisplasztika, a templomépítkezések kezdete, az új görög írás elterjedése mind mutatja ezt, s mindenekfelett a homérosi eposzok, amelyek nem Athénben születtek ugyan, de korán lelkes közönségre találtak az athéniekben. Érthető, hogy újabban gyakran nevezik a 8. századot „görög renaissance"-nak. 31 A 7. század változásai nagyrészt szervesen folytatják az előző korszak fejlődését. Véglegessé teszik az archóni tisztségek egyéves időtartamát és az archónok együttesét kiegészítik a thesmothetésekkel. 32 A vagyoni osztályokba való beosztás - a következő század elején a solóni alkotmány lényege - már ekkor megjelenik korai, a pentakosiomedimnosokat még nem legfelső osztályként kiemelő formájában (hippeis - zeugitai - thétes), amely tulajdonképpen a théseusi alkotmány hármas tagolásának timokratikus átértelmezése és szabályozása. A hoplita fegyverzet és hadrend uralkodóvá válása (egyelőre potenciálisan) megnöveli a középrétegek politikai súlyát. 33 A szomszéd államok megerősödése és a partok növekvő veszélyeztetettsége miatt megszervezik a naukrariarendszert, ami a területi beosztást és a központi kincstár szerepét erősíti. 34 Ezekkel a pozitív, a polisállamiságot erősítő folyamatokkal szemben felső szinten kiéleződik az arisztokrata nemzetségek harca a hatalomért, amelynek első megfogható jele Kylón tyranniskísérlete a 630-as években. 35 A társadalom alsó rétegeiben viszont az elszegényedés, az eladósodás és az adósrabszolgaság terjedése hoz létre egyre súlyosabb szociális feszültségeket. 36 A társadalmi-politikai válság fenyegetését - Drakón 62l-es törvényhozásának első kísérlete után - 594-ben Solón reformjai hárítják el, rövid távon szociális intézkedéseivel, hosszabb távon pedig a timokratikus polisállam rendszerének kiteljesítésével és megszilárdításával. 28 Rhodes, P. J.: The Athenian Boule. Oxford, 1972.; Wallace, R. W.: The Areopagos Council to 307 B.C. Baltimore-London, 1989. 29 Aristoteles: Politika IV. 13, 1297 b. 30 Sarkady, J.: Gentilizische Formen in der frühen Polisorganisation Athens. (Aristot. Ath.pol. frg. 5.) ACD 14 (1978) 3. kk. 31 Hägg, R. (ed.): The Greek Renaissance of the 8 th Century B.C. Tradition and Innovation. Stockholm, 1983. 32 Athénaión politeia 3,4. 33 Snodgrass, A. M.: The Hoplite Reform and History. Journal of Hellenic Studies (a továbbiakban: JHS) 85 (1965) 110. kk.; Greenhalgh, P. A. L.: Early Greek Warfare. London, 1973.; Salmon, J.: Political Hoplites. JHS (1977) 84. kk. 34 Welwei, K.-W.: Athen, i.m. 123 kk. 35 Lambert, S. D.: Herodotus, the Cylonian Conspiracy and the prytaneis ton naukraron. História 35(1986) 105. kk. 36 Woodhouse, W. J.: Solon the Liberator. Oxford, 1938.; French, A.: Land Tenure and the Solon Problem. História 12 (1963) 242. kk.; Flach, D.: Solons volkswirtschaftliche Reformen. Rivista storica dell'Antichità 3 (1973)13. kk.
