Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - TEKE ZSUZSA: Adalékok Zsigmond várospolitikájához 1387-1405

a kiváltságban részesítette, hogy pereiket személyes jelenléte elé terjesszék fel.

54 Az erdélyi városok esetében sem lehet egységes gyakorlatról beszélni ezen a téren. Voltak városok, amelyek a vajda, illetve a vajdai congregatiók hatáskörébe tartoztak, de voltak olyanok is, amelyeket a király kiemelt onnan,

55 és az is előfordult, hogy ez a mentesítés nem volt örök érvényű. Ez utóbbira jó példa Kolozsvár esete. I. Károly a kolozsváriakat olyan szabadsággal ruházta fel, hogy ad nullám congregationem per palatinum item vaivodam Transilvanum vei quemcunque iustitiarium regni nos tri in diet is parti bus Transi Ivan is accedere teneantur (...), hanem ügyeiket a városi bíró és a bíráskodás végett kiküldött királyi bíró előtt intézzék.

56 Bár I. Lajos ezt az oklevelet 1364-ben megerősítette,

57 1378-ban mégis visszahelyezte a várost a vajda bírói fennhatósága alá.

58 Ez az újabb királyi döntés a polgárok számára nyilvánvalóan nem volt előnyös, és úgy próbálták hatályon kívül helyezni, hogy Zsigmonddal 1391ben csak az 1364. évi oklevelet erősíttették meg.

59 1393-ban Zsigmond fel is szólította az erdélyi püspököt, vajdát és alvajdát, hogy a kolozsváriak szabadságait tartsák tiszteletben.

60 1397 októberében pedig a kolozsváriak fellebbezési fórumát a magyarországi városokéhoz hasonlóan a király vagy a tárnokmester jelenlétében jelölte meg.

61 Néhány hónappal később, 1397 decemberében azonban már megváltoztatta álláspontját, és a városi hatóságtól Beszterce, majd innen Szeben városok bírái, esküdtjei és közönsége jelenléte elé utalta ügyeiket, ahol ezek végleges lezárására, elintézésére kellett sort keríteni.

62 A király egyúttal arra is ígéretet tett, hogy ezt a pátens formában kiállított oklevelét privilegiális formában is kiállítja, ami azt jelzi, hogy nem átmeneti rendelkezésnek szánta.

63 Feltehető, hogy ez az újabb szabályozás találkozott a kolozsváriak egyetértésével, mert 1402 novemberében propter renovationem sigilli átíratták és megerősíttették a fenti oklevelet a királlyal.

64 Későbbi politikája ismeretében a királynak ezt a lépését azzal a törekvésével hozhatjuk összefüggésbe, hogy a szász nemzet bírósági szervezetét erősítse, hatáskörét növelje.

65 Az 1405. évi városi határozat 3 cikkelye foglalkozott a városok fellebbezésének kérdésével.

66 Megszűnt a választás lehetősége a tárnokmester és a királyi jelenlét között. A városi hatóságtól csak a tárnokmesterhez lehetett fellebbezni, vagy a kisebb és az újonnan alapított városok esetében ahhoz a városhoz, amelynek jogával éltek. A királyi jelenléthez és személyes jelenléthez azonban csak a tárnokmestertől lehetett az ügyeket továbbítani, a kisebb városok ügyeiben pedig a végleges ítéletet a tárnokmesternek kellett meghoznia.

67 54 ZsO, I. nr. 1072. 55 Boreczky Elemér. A királyi tárnokmester hivatala 1405-ig. Bp., 1904. 83. kk. Tordaakna, Désakna és Torockó bányavárosok pl. 1291-től a tárnokmester fennhatósága alá tartoztak. Nagybánya 1376. évi kiváltságlevele szerint ugyancsak a király, vagy a tárnokmesterjelenléte elé fordulhatott fellebbezéssel. CD, X/3. 130. 56 Urkundenbuch, I. nr. 487. 57 Urkundenbuch, II. nr. 814. 58 Urkundenbuch, II. nr. 2097. 59 ZsO, I. nr. 2008. 60 ZsO, I. nr. 2795. 61 ZsO, I. nr. 5027. 62 ZsO, I. nr. 5117. 63 ZsO, II/1. nr. 2025. 64 ZsO,II/l.nr. 2059. 65 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Bp., 1899. 127. kk. 1402-ben Zsigmond Medgyest és Selyk széket kivette a székely ispán fennhatósága alól, majd Brassó és a Barcaság következett, amelyek fellebbviteli bírósága Szeben lett. A szászok a fontosabb bírói ügyeket a székgyülésen intézték, ahol a királybíró elnökölt. Zsigmond uralkodása alatt azonban a székekben, ahol város volt, ennek bírája és tanácsa lép a székgyűlések helyébe. A királybíró és városi bíró tisztségét gyakran azonos személy töltötte be. A szász székek bírósága felett állott a hét bírák széke, a legfőbb hatóságot pedig a hét szék együttes gyülekezete, a szász nemzeti közgyűlés alkotta a szebeni királybíró elnöklete alatt. 66 Décréta, 193-194., 197-198., 200. 67 Décréta, IV. cikkely, 193-194. A rendelkezések értékelését a városok fellebbezési gyakorlata, differenciálódása szempontjából 1. Kubinyi: Der ungarische König, i. m. 193-220.