Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Antikvitás és régészet - SARKADY JÁNOS: Théseustól Solónig. Az athéni állam kialakulása

SARKADY JÁNOS Théseustól Solónig. Az athéni állam kialakulása Az ókori görögség legjelentősebb polisállamának létrejötte állandó témája az ókortörténeti kutatásnak. A feldolgozások nagy része a fejlődés rajzában az i. e. 6. századra, a polisfejlődés erőteljes kibontakozására, Solón, Peisistratos és Kleisthenés teljesítményére, a demokratikus csúcspont közvetlen előzményeire koncentrál. Ez több szempontból is - a forráshelyzet és a kiemelkedő jelentőség miatt - érthető; tanulmányunk azonban a megelőző századok nehezebben megvilágítható fejlődésének problémáival foglalkozik. Attikában az állam tulajdonképpen kétszer alakult ki. Először a my kénéi korban, amikor - a már 2000 körül civilizálódott minósi Krétát követve - a görög szárazföld a 16. századtól ugyancsak belépett a civilizáció és az állami élet korába.

1 A régészeti anyag mutatja a fejlődés szintjét és egyben jelzi a kialakuló állami központok létét is. Ezek megfoghatók a hatalmas vár- és palotaépítkezésekben, a fejedelmi sírokban és kincseikben, s az állami adminisztrációt hordozó írásbeliségben. Mykéné, Tiryns, Pylos, Knóssos és mások mellett e központok közé tartozik Athén is. Sajnos, írásos emlékek Athénben nem maradtak ránk. írásos dokumentumok fennmaradása persze másutt is csak speciális, véletlen körülményeknek köszönhető, és csupán két lelőhelyen (Knóssos, Pylos) maradt fenn annyi lineáris B írású tábla, amennyi már komolyabb bepillantást enged a kor politikai, társadalmi és gazdasági viszonyaiba. Ezek tanulságai azonban (bizonyos fenntartásokkal) általánosíthatók más államokra, így Athénre is.

2 Ezek a mykénéi államok típusukban láthatólag a kisebb elő-ázsiai királyságokhoz álltak közel. Elükön a király (wanax) állt, despotikus és valószínűleg erősen szakrális jellegű hatalommal. Mellette a második főméltóság helyét a lawagetas (valószínűleg: a hadvezér) töltötte be. Alattuk sok különböző (nemegyszer nehezen tisztázható funkciójú) tisztségviselő igazgatta a községek, kerületek, tartományok szerint erősen tagolt területű államot. A már meglehetősen bonyolult birtokviszonyok közt élő lakosság munkáját, adóit, szolgáltatásait fejlett bürokratikus apparátus szervezte és felügyelte: úgy látszik, az íráshasználat fő (s talán egyetlen) funkciója az volt, hogy a kincstár általa minél teljesebben és pontosabban kézben tarthassa a gazdaságot. A gazdaság egészén a királyi államközpont uralkodott, mint a többlettermék elsajátítója és a külső és belső csere fő szervezője és irányítója („palotagazdaság").

3 Nehéz egyértelműen megállapítani, hogy ez a fejlett, ókori keleti típusú gazdasági-politikai rendszer teljes mértékben meghonosodott-e Attikában is, de az érett mykénéi kor anyagi kultúrájának egységes volta, a nagyjából azonos fejlődési szint ezt valószínűvé teszi. Attikában e korban nincs Athénhez fogható település: kiemelkedő nagysága alapján biztosra vehetjük attikai főváros voltát. Északon Thébai, délen Mykéné nagyjából megállapítható hatalmi körzete meghatározza Athén hatalmának lehetséges kiterjedését is, és valószínűsíti, hogy a mykénéi kori athéni állami kiterjedése (esetleg kisebb eltérésekkel) körülbelül egybeeshetett a történeti Attika területével. Az athéni hagyomány keveset őrzött meg e korszak emlékéből. Aigeus és Théseus történetében mindenesetre fennmaradt egy alapvető történeti szituáció, a tengeren uralkodó minósi Kréta és a felemelkedő mykénéi görögség szembenállása; 1 Finley, M. I.: Early Greece. London, 1970.; Christopoulos, G. A. (ed.): History of the Hellenic World. Prehistory and Protohistory. Athens, 1974.; Chadwick, J.: The Mycenaean World. Cambridge, 1976.; Taylour, Lord W.: The Mycenaeans. London, 2

1983. 2 Welwei, K.-W.: Athen. Vom neolithischen Siedlungsplatz zur archaischen Grosspolis. Darmstadt, 1992. 32. kk. 3 Ventris, M. - Chadwick, J.: Documents in Mycenaean Greek. Cambridge, 2

1983.; E. Lévy (éd.): Le système palatial en Orient, en Grèce et à Rome. Leiden, 1987.; Halstead, P.: The Mycenaean Palatial Economy. Proceedings of Cambridge Philological Society 38(1992) 57. kk.