Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - BERTÉNYI IVÁN: Címerpajzson szereplő és pajzson kívüli ábrázolások Buda középkori pecsétjein
BERTÉNYI IVÁN Címerpajzson szereplő és pajzson kívüli ábrázolások: Buda város középkori címerpajzsa és annak külső díszei Buda a középkorban királyi város volt, így az ország közepén fekvő másik fontos királyi városhoz, Esztergomhoz hasonlóan az uralkodó hétszer vágott címerét viselte több pecsétjének a pajzsán. Ezzel Buda királyi tulajdon voltát és egyben az uralkodó (ezzel összefüggő) oltalmát is kifejezte. Európa más országaiban is szokás volt, hogy a különböző városok az uralkodó pajzsának címerképeit, heroldalakjait emelték címerükre. Minthogy a budai címer egyes címerképeinek, heroldalakjainak koronként változó szimbolikáját a szakirodalom már részleteiben feldolgozta jelen tanulmányban csak érintőlegesen foglalkozunk velük, ehelyett teoretikusan az egyes címerképek, mesteralakok megjelenésének pajzsbeli helyét, illetve pajzson kívüli elhelyezését vizsgáljuk meg részletesebben. Buda 1292-ből ránk maradt nagy kettős pecsétje előlapján a hétszer vágott pajzsot kétoldalt szőlőindák szegélyezik, a pajzs felső szegélyének közepén - sisak nélkül sisakdíszként szereplő - szőlőindákon függő három szőlőfürt látható (1. ábra). A hátlapon közvetlenül (pajzs nélkül) a pecsétmezőbe helyezett városi falrészlet látható kapuval és három toronnyal (2. ábra)} A kettős pecsét alkotójáéval szemben jóval kisebb felület állt rendelkezésre az ugyancsak a 13. században bevezetett és a 16. századig rányomott pecsétként funkcionáló (egyoldalú) kisebb pecsétet (illetve annak nyomóját) elkészítő ötvös számára. A királyi címerből származó hétszer vágott pajzs fölött e pecsét a kettős pecsét hátoldalán szereplő háromtornyú falrészlet egésze helyett csak a két szélső tornyot - mintegy pars pro toto - ábrázolja, a pajzs felső szegélyére sisak nélküli sisakdíszként elhelyezve (3. ábra). A nagy pecséten díszítő szerepet betöltő, oldalt látható szőlőindák és a pajzs felső szélén ábrázolt, indákon függő három szőlőfürt e kis pecséten nem szerepelnek. A kezdetben kevésbé jelentős oklevelek megerősítésére szolgáló kisebb pecsét fontossága később megnőtt, a budai oklevéladás történetének feldolgozója, Kubinyi András szerint a késői középkorban a fontosabb oklevelek megpecsételésére is használni kezdték, s így olyan szerepkörbe került, amely kb. megfelelt egy királyi titkospecsétének. 2 Ezért a csekélyebb jelentőségű ügyekben kiállított oklevelek megerősítésére később újabb, kisebb pecsét alkalmazására is sor került, amelynek készítője a királyi címer hétszer vágott pajzsánál fontosabbnak érezte a nyitott kapujú, háromtornyú falrészlet ábrázolását, és kizárólag ezt emelte a címerpajzsra. Ez a 15. század közepétől használt pecsét a másik kisebb pecséttel szemben a nagy, kettős pecsét mindhárom tornyát pajzsra emelte, de a királyi címer hétszer vágott mezejét és a pajzs körüli és feletti szőlőábrázolásokat egyaránt mellőzte (4. ábra). 3. Jól mutatja mindezt a pecsét címerének szintén ránk maradt, 1 Buda középkori pecsétjére nézve ma is alapvető, a régebbi szakirodalmat is kritikával feldolgozó tanulmány Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának a kialakulása. In: Tanulmányok Budapest Múltjából XIV. Bp., 1961. (a továbbiakban: TBM 1961.) 109-143. Az 1. ábra: TBM 1961. 1. kép, a 2. ábra: uo. 2. kép. A hétszer vágott pajzs szimbolikájának az értelmezésére az említett tanulmányon kívül vö. Bertényi Iván: A vörös-ezüst sávozat funkciója néhány városunk címerében. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. (Memoria Saeculorum Hungáriáé 4.) Bp., 1984. 425^448.; ill. Kubinyi András: Az államcímer elemei középkori városaink címereiben. In: Ivánfi (Jancsik) Ede: A Magyar Birodalom vagy Magyarország s részeinek címerei. Pest, 1869. (repr. 1989.) Függelék, 137-142. Jelen sorok írójának tanulmánya az uralkodó tulajdonából származó oltalmat, az utóbb említett Kubinyi-tanulmány az országcímer megjelenését hangsúlyozza inkább a sávozott pajzs elemzése kapcsán. 2 3. ábra: TBM 1961. 7. kép. A budai kisebb pecsét királyi titkospecsét jellegű szerepére 1. Kubinyi András, TBM 1961. 128. 3 4. ábra: TBM 1961. 22. kép.
