Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Servientes, sergaints. Katonai reformok a 12-13. századi Magyarországon és Európában
az egykorú források sokszor egybe is mossák őket a fegyverhordozókkal {famuli, satellites clientes). A szerviensek a csatában a lovagokénál lényegesen gyengébb fegyverzetet viseltek, de azok nyilván vonzó és követendő példaként álltak előttük. Ennek eredménye lett, hogy fegyverzetük sokban közelített a lovagokéhoz, amit az idézett páncélos lovas megjelölés is jól mutat. 14 így jegyezheti meg Gislebert az 1187-es évnél, hogy a szerviensek közül sokan páncéllal borított lovakon jelentek meg, a lovagok példáját követve. 15 Nagy részük, a kevésbé tehetősek biztosan könnyűfegyverzetben jelenhettek meg a csatatereken. Őket lehet a Bouvines-nél említett équités levis armature kifejezés mögött sejteni, miként a háromezemyi lovas clientes mögött is, akikre egyébként a csatát megelőzően, majd a végén is fontos taktikai feladat hárul. A fegyverzetbeli különbséget azonban a szolgálatért kapott fizetség is tükrözte. Geoffroi de Villeharduin híres krónikája szerint a zsákmányból a lovas szervienseknek fele, a gyalogos szervienseknek pedig negyedakkora rész jutott, mint a lovagoknak. Napi zsoldjuk hozzávetőlegesen a felénél is kevesebb volt. 16 A zsoldfizetést illetően az angol adatok is hasonló képet festenek. I. Richárd alatt a lovagok napi 1 shillinget (s) kaptak, a lovas és páncélinges szerviensek 6 pennyt (d), az egy lóval, de páncéling nélküli szerviens 4 pennyt, a gyalogos szerviens 2 pennyt. 1200-ban a fizetési lista alapján 160 szervienst alkalmaztak, közülük 105 három lóval, a többiek két lóval jelentek meg. 17 A már említett francia Prisia servientiumban a szervienskontingenseket a király a városoktól és apátságoktól követelte meg. 18 Az így kiállított szerviensek három hónapig voltak szolgálatra kötelezettek, s bizonyos fizetséget is kaptak. Az oklevelek mindenesetre egyedül Tournai város esetében igazolják vissza a Prisia adatait, azaz a valóság itt egyezik meg az elvárásokkal. Eszerint 300 jól felfegyverzett gyalogos katonát kellett a városnak a királyi seregbe küldeni. Könnyen lehet, hogy Fülöp Ágostnak a reformok kialakításában mintául szolgált a II. Henrik angol király által 1181-ben kiadott Assize of Arms, de ettől függetlenül is ráébredhetett a hadi szolgálat tökéletesítésének a szükségességére. 19 A korban már általános, hogy a lovagok képtelenek teljesíteni a korábban rájuk szabott magas kontingensnormát. Jellemző, hogy a bouvines-i csatmezőre Vexinből és Normandiából 847 hadi szolgálatra kötelezett lovagból 158 érkezett meg. 20 Nyilván ez a jelenség húzódik meg a seregek szerkezetében bekövetkezett változások mögött. így például 1202-1203-ban Normandiában a francia csapatoknál kifizetett summán belül a lovagok kaptak 9512 párizsi livres-t, a lovas szerviensek 4014 livres-t, a gyalogos szerviensek pedig 10 092 livres-t. Ha az összegeket harcosokra számoljuk át, akkor hozzávetőleg 257 lovagot, 245 lovas szervienst és 1608 gyalogos szervienst kapunk. 21 Georges Duby és Philippe Contamine egyaránt úgy vélik, hogy a szervienseket az egyszerű társadalmi elemek közül származóknak kell tartani. Miként találóan megfogalmazták: des auxiliaires tirés du peuple, mais que les princes, pour être mieux servis, ont initié à I'equitation. 22 A Philippide-bm is (XI, vv. 53-60., 77., 85., 87) 14 EdouardAudouin: Essai sur l'année royale au temps de Philippe August. Paris, 1913. 55-65. 15 La chronique de Gislebert, i.m. 197., 131.fej.: Armatis equidem universis, homines comitis Hanoniensis ad videndum décentes erant, cum omnes milites eius... equos ferreis cooperturis ornatos haberent. De servientibus autemplures equos ferro coopertos habebant, armati ut milites... If ' Philippe Contamine: L'année de Philippe August. In: La France de Philippe August. Le temps des mutations. Ed. RobertHenri Bautier. Paris, 1982. 583-585. 17 Prestwich: Annies, i. m. 17. 18 Susan Jeane Kupper: Town and Crown: Philip August and the Towns of France. Diss. The John Hopkins University, 1976, 195-202. és Baldwin: Government, i. m. 168-175. L. még Verbruggen: The Art of Warfare, i. m. 142-143. és Philippe Contamine (ed.): Histoire militaire de la France. 1. Des origines à 1715. Paris, 1992. 89-91. 19 Ez utóbbira 1. Hollister: The Military Organization, i. m. 258-259. Az ország haderejét négy részre osztja, s meghatározza az egyes csoportok számára szükséges fegyverzetet. így például a lovagoknak páncéling, pajzs, lándzsa birtoklását. 20 Baldwin: The Government, i. m. 291. 21 Baldwin: The Government, i. m. 168-170. Figyelemre méltó a lovas számszeríjászok (71 fő), a gyalogos számszeríjászok (101 fő), 300 főnyi zsoldos, valamint az aknászok, hadmérnökök és mesteremberek csapata. 22 Contamine: L'année, i. m. 584., idézi Duby-t is. Összefoglalóan Ph. Contamine: War in the Middle Ages. Oxford, 1984.
