Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - FONT MÁRTA: A dinasztikus uralom és az „országhatárok" alakulása Közép- és Kelet-Európában a 10-12. században
FONT MÁRTA A dinasztikus uralom és az „országhatárok" alakulása Közép- és Kelet-Európában a 10-12. században A 10-12. század Közép- és Kelet-Európa születésének időszaka, hiszen ezt megelőzően e térség nem tagolódott be a keresztény Európa vérkeringésébe, inkább a két keresztény nagyhatalom expanziójának és a keresztény térítés missziójának színtere volt. A politikai hatalom szerveződése igen kis körzetekre terjedt ki. Változás akkor következett be, amikor egy-egy törzsi előkelő tartósabbá tudta tenni hatalmát, sikerrel adta át közvetlen leszármazóinak, azaz dinasztiát teremtett. A 10. század folyamán ez négy központban történt meg, ahol Piastok, a Pfemyslidák, az Árpádok és a Rurikok alapítottak dinasztiát, szervezték meg és terjesztették ki az uralmuk alá tartozó területek határait. Az „államszervező expanzió" Az bizonyos, hogy a törzsi előkelők kiemelkedésében a katonai szervezet kialakításában vállalt szerep, illetve a védelmi feladatok megszervezése meghatározó volt. Az Árpádok esetében ez a kazároktól való függetlenedés során következett be, 2 midőn az új törzsszövetségi haderő megszervezése megtörtént. A Pfemyslidák és a Piastok törzsi szerveződésében az volt kulcsfontosságú, hogy a keleti frank birodalom, illetve a 10. század elején létrejött Német-Római Császárság határainak keletebbre tolódásával a kor egyik nagyhatalmával kellett szembenéznie. 3 E szláv csoportok korábban kisebb közösségekben éltek, egy-egy erődített település (gradlgródlhrad) közelében lakva. Védelmüket a központ volt hivatott ellátni. A birodalom politikai és katonai nyomása, az ütőképesebb katonai erő megteremtésének kényszere válthatta ki a nagyobb egységek (törzsek) létrejöttét. A keleti szláv-varég elit vezetésével megszerveződő kijevi központ fejedelmei pedig a kazárokkal és a besenyőkkel vívott küzdelemben erősítették meg hatalmukat, midőn a „varégoktól a görögökig" vezető vízi út 4 mentén minden irányban kiszélesítették befolyásukat. A Bizánc ellen vezetett zsákmányszerző hadjáratok részben ennek a szerveződésnek eredményei, részben kísérőjelenségei. 5 Az mind a négy esetben kijelenthető, hogy a 10. században kialakult hatalmi központ nem egyezett meg azzal a területtel, amellyel a későbbi „országot" azonosítjuk. A Pfemysl-dinasztia uralma kezdetben a Cseh-medence egy részére korlátozódott Prága központtal; a Piastoké Gniezno-Poznan vidékére, a Rurikoké a Novgorod-Kijev vízi útra, az Árpádoké pedig a Kárpát-medence nyugati felére. 6 Az első központokban megszilárdult uralom után a terjeszkedés, a területnövelés szándéka 1 A tanulmány a T 34567 számú OTKA kutatás keretében készült. 2 Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról. (De administrando imperio.) Kiadja és ford. Moravcsik Gyula. Bp., 1950. 170-173. (cap. 38.) 3 Hensel, Witold: U zródel Polski sredniowiecznej. Wroclaw - Warszawa - Kraków - Gdansk, 1974. 301-312. L. erre legfrissebben: Heather, G. Peter: Frankish Imperialism and Slavic Society. In: Early Christianity in Central and Eastern Europa. Ed. Urbanczyk, Przemyslaw. Warszawa, 1997. 143-170. 4 Pamjatniki Lityeraturi Drevnyej Ruszi X - nacsala XII veka. Szószt. Lihacsev, D. Sz. - Dmitrijev, L. A. (a továbbiakban: PLDR I.) Moszkva, 1978. 26-27. 5 Font Márta: A magyar kalandozások és a kelet-európai viking terjeszkedés. In: Nomád népvándorlások, magyar honfoglalás. Szerk. Felföldi Szabolcs, Sinkovics Balázs. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 15. Sorozatszerk. Zimonyi István.) Bp., 2001. 97-105., itt: 100-101. 6 Sroka, Stanislaw: Lengyelország. In: Európa és Magyarország Szent István korában. Szerk. Kristó Gyula és Makk Ferenc. Szeged, 2000. 173-190.; Prazak, Richard: Cseh- és Morvaország. In: Európa és Magyarország, i. m. 191-206.; Font Márta: Kijevi Rusz. In: Európa és Magyarország, i. m. 255-272.; Herwig, Wolfram: Reichsbildungen, Kirchengründungen und das Entstehen neuer Völker. In: Europas Mitte um 1000. Beiträge zur Geschichte, Kunst und Archäologie. Bd. I. Ed. Wieczorek, Alfred u. Hinz, Matthias. Stuttgart, 2000. 342-353.
