Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - UHRMAN IVÁN: A gyula-dinasztia oldalhajtásai? (Ajtony, Csanád, Doboka)
Hogy elképzelésük helytálló legyen, annak első előfeltétele, hogy Karoldot történelmi személynek tekinthessük. Ezzel kapcsolatban legutóbb Bóna István támasztott kételyeket: szerinte a Caroldu név egy Charoldu (=Sarolt) alak félreírásával keletkezett, s Anonymus, aki az azonosságot nem ismerte fel, ezért vélte őt Sarolt nővérének. 21 Álláspontját sietett átvenni Fehértói, 22 elhárítani igyekezve a legfőbb felvethető ellenérvet. A Karold névnek ugyanis Saroltétól eltérő, sőt, azzal antonimikus párt alkotó etimológiája van. 23 Ezek az érvek azonban könnyűnek találtatnak. Kristó rámutatott: sem Sarolt, sem Karold nevének nem ismert sehonnan c/z-val kezdődő változata, 24 sőt, a ch >s<-ként történő kiolvasását igazoló párhuzam is téves. 25 Ami pedig az etimológiát illeti, Fehértói ezt Ligeti Lajosra hivatkozva cáfolja, aki valóan kételyeket hangoztatott ezzel kapcsolatban. Fehértói azonban csak annyit közöl, hogy Ligeti elutasítja a Sarolt és Karold nevek bolgár-török eredeztetését 26 ; nem teszi hozzá, hogy köztörök (kabar?) nyelvből ugyanezen etimológiákat érvényesnek minősíti. 27 így a Karoldot megkérdőjelező nyelvészeti érvek megdőlnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy feltétlenül történelmi személynek kell őt tekintenünk. Önálló etimológiával rendelkező neve képzelt alaknak is lehet. A Sarolt és Karold nevek antonim volta (fehér meny ét-fehér úrnő <-> feketemenyét-fekete úrnő) éppen gyanús: mintha a fejedelemasszony alakjának konstruált ellenpólusáról lenne szó. S ha figyelembe vesszük, hogy a Sarolt név mögött (vitathatatlan történetisége mellett is) mitikus elképzelések húzódnak meg, 28 úgy Karold inkább az ősmagyar hitvilág, mint a 10. századi történelem alakjának látszik. Mégis: tételezzük fel, hogy a történeti Saroltnak volt nővére, bárhogy hívták légyen! Elképzelhető-e, hogy ő volt Csanád édesanyja? Ez annyit jelentene, hogy férje, Doboka a gyula veje és a kündü-kagán sógora volt! Ki lehetett méltó a korabeli Magyarországon ekkora megtiszteltetésre? Elképzelhető lenne e házasság, ha feltételeznénk, hogy Doboka maga is az Árpád-házból származott. így vélte Hóman Bálint, 29 Györffy György 30 és Kristó Gyula 31 ; ám a két utóbbi nem tekinti Karoldot Csanád édesanyjának - logikusan, hiszen ha Doboka rokonságban állt Istvánnal, akkor Karóidra már nincs szükség a nepos viszony magyarázatához. Választanunk kell: Doboka vagy Árpád-házi, vagy „Karold" férje (vagy egyik sem). S ki jöhet még szóba „Karold" férjeként? A határokon belül csakis egy törzsfői család sarja - ami Doboka aligha volt. Némelyek Dobokát önálló, tekintélyes nemzetségfőnek gondolják, akinek vagy Baja és Kalocsa Beziehungen in den V-IX. Jahrhunderten. Keleti Szemle, 19. (1921) no. 2; Pais Dezső: Jegyzetek. In: Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Bp., 1926.; Szegfű: Az Ajtony-monda, 14-15.; Makkai: Erdély a középkori magyar királyságban, 281. 1 Bóna: Erdély rövid története, 113-114. 2 Fehértói: Csanád apja Doboka, 18. 3 Mel ich János: Sarolt. Magyar Nyelv, 20. (1924) 110-115., főleg 111-112. 4 Kristó Gyula: Karold, Doboka, Keán és társaik. Magyar Nyelv, 99. (2003) 50-55., főleg 50. (Azt is felveti, hogy ha Anonymus félreolvassa a nevet, miért közli ugyanakkor másik személyre értve a helyes alakot is; ez azonban még csak megmagyarázható, ha esetleg kétféle forrást is ismert.) 5 Kristó, uo.; vö. Benkő Loránd: Mi a helyzet Zalán vezér neve és személye körül? Magyar Nyelv, 91. (1995) 402-41. Igaz, Bóna (Erdély rövid története, 113-114.) még további példákat is hoz, pl. Chimon, Chôma; csakhogy ezektől eltérően Charoldu névalak valóban nem fordul elő. 6 Fehértói: Csanád apja Doboka, 18-19. 7 Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp., 1986. 634. 8 Szegfű László: Sarolta. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. (Memoria Saeculorum Hungáriáé I.) Szerk. Horváth János, Székely György. Bp., 1974. 239-251.; Uő: Szent István családja. In: Az államalapító. Szerk. Kristó Gyula. Bp., 1988. 17-43.; vö. még Kálmány Lajos: Szépasszony nyelvhagyományainkban. In: Az ősi magyar hitvilág. Szerk. Diószegi Vilmos. Bp., 1978. 351-352. 9 Hóman Bálint: Szent István. Bp., 1938. (repr. 2000) 62. 0 Györffy: István király és müve, 171., 174-175. 1 Kristó Gyula-Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók. Bp., 1988. 48. „...a király rokoná"-nak nevezi Csanádot; míg Kristó: 10. századi Erdély politikai történetéhez, 28. tagadja, hogy Karold fia lett volna.
