Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - MAKK FERENC: A vezéri törzsek szálláshelyei a 10. században
Felmerül a kérdés: kik támogathatták az Árpádokat e küzdelmükben? Véleményem szerint az ún. „Aj tony "-törzsre és a gyula-törzsre lehet gondolni. Az ún. „Aj tony "-törzs Ajtony - ismeretlen - elődjének vezetésével a fejedelem egyetértése mellett megszállta és birtokba vette a karha földjét. Úgy gondolom, hogy saját korábbi szállásterülete a Maros és az Al-Duna közti területen volt. Az itt talált bizánci pénz és balkáni áruk leletei (déli) balkáni érdekeltségre utalnak. 50 A törzs új szállásvidéke most már a Körösöktől az Al-Dunáig, a Tiszától az Erdélyi-középhegységig húzódó hatalmas területet foglalta magában. A törzsi szállásföld központja a Maros bal partján fekvő település, a későbbi Marosvár helyén lehetett. Merész feltevésként elképzelhető, hogy Ajtony elődje lett az új karha, s ily módon utódát, Ajtonyt tekinthetjük az utolsó nagy hatalmú karhának Szent István idejében. Ezeket az eseményeket pontosan datálni nem tudom. Feltételezésem szerint a 955-öt követő néhány évben - talán a 955-958 közti időszakban - mentek végbe. A vezéri központok és törzsi szállásterületek mindezek ellenére sem váltak véglegessé ekkor a Kárpát-medencében. Másfél-két évtized múlva a központok és a szállásföldek vonatkozásában újabb fontos átrendeződések következtek be. Ezekben a változásokban külpolitikai okok játszották a döntő szerepet. 958-ban a basileus megtagadta az évi adó további fizetését a magyarok számára, s ennek nyomán 959-ben kiújultak a Bizánc és Bulgária elleni kalandozások. 51 A magyar hadjáratok végül is a 970-es arkiadiopolisi csatába torkollottak, amikor is a szövetséges - orosz-magyarbolgár-besenyő - sereg katasztrofális vereséget szenvedett a balkáni város mellett a bizánci császár katonaságától. 52 Az arkadiopolisi vereség súlya és jelentősége az augsburgi vereséghez mérhető. A katonai kudarc - Augsburghoz hasonlóan - nagy riadalmat keltett Magyarországon, amit csak fokoztak a 97l-es év eseményei. Ebben az évben a basileus - végleges vereséget mérve az oroszokra - elfoglalta Bulgária nagy részét, és Bulgáriát tartományokra osztva betagolta saját birodalmába, a bolgár cárt pedig fogolyként hurcolta el Bizáncba. Megszüntette a bolgár egyház önállóságát is. A bizánci seregek 971 első felében eljutottak az Al-Duna vonalán a magyar határra, s a magyar vezetők joggal tarthattak attól, hogy országukat nagy erejű bizánci támadás fenyegeti. 53 A bizánci veszéllyel szemben a magyar vezetők megtették a szükséges intézkedéseket. Először is Géza, az új nagyfejedelem és Gyula Bizánc ellen dinasztikus kapcsolattal megerősített koalíciót kötöttek egymással. A 971-972-es időszakban Géza feleségül vette Saroltot, Gyula leányát. Géza következő lépése az volt, hogy Bizánccal szemben nyugat felé nyitott. Ennek nyomán 972-ben megjelentek magyar földön a nyugati hittérítők Sankt Galleni Bruno püspök vezetésével, s 973 tavaszán Quedlinburgban Géza fejedelem követei útján politikai szövetségre lépett a német császárral. 54 A mainzi érsek által felszentelt Bruno térítőpüspök 972 őszén még a Duna-Tisza közén kezdte meg igehirdető tevékenységét. Központja bizonnyal Kalocsa lehetett néhány évig, s egyházi szempontból szerintem ez magyarázhatja azt, hogy később Kalocsa érseki rangot kapott. A bizánci fenyegetés hatására Géza áttette szálláshelyét a Dunántúl északkeleti részére, 50 Kovács: Amagyar honfoglalás kori pénzleletek, 171.; Mesterházy: Régészeti adatok, 464., 465. 51 L. pl. Magyarország története, 1/1., 709.; Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság. Bp., 1953. 48.; Makk: Magyar külpolitika, 22-23. 52 Moravcsik: Bizánci források, 87-89., 101. (magyar szöveg). 53 Az eseményekre 1. G. Ostrogorsky: L'histoire de l'état byzantin. Paris, 1969. 319-321.; R. Jenkins: Byzantium. The Imperial Centuries ad 610-1071. Toronto, 1987. 2 297-298.; L. Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása. I. Bp., 1997. 156-157. - A bizánci fenyegetés problematikájára 1. Makk: Magyar külpolitika, 29-31.; Makk Ferenc: A bizánci fenyegetés árnyékában. Géza fejedelem politikai-vallási választása. Hadtörténelmi Közlemények, 114. (2001/1.) 130-138.; Bóna: A magyarok és Európa, 66-71. 54 Minderre 1. pl. Magyarország története, 1/1., 726-731.; Makk: Magyar külpolitika, 32-33., 37-38.; Kristó: Magyarország története, 85-86.
