F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

GRYNAEUS András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései

í. ábra számot, akkor a kéreg hiánya esetén is viszonylag pontosan (egy-két éves hibahatárral) megmondható a fa kivágásának, vagy legkorábbi szóba jöhető kivágásának időpontja. Hazánkban viszonylag korán felfigyeltek az évgyűrűvizsgálatok fontosságára. Az első e témára vonatkozó tanulmányt 1941-ben írta Kulin György

4

. Cikkében ismertette a dendrokronológia elvi alapjait (anélkül, hogy e kifejezést használta volna), és főleg csillagászati szempontból emelte ki az évgyűrűvizsgálatok fontosságát (napfolttevékenység és ezek hatása), valamint e kutatások szerepét és lehetőségeit az időjárás-, klímatörténet kutatásában. Kulin elsősorban a német kutatások eredményeit használta fel tanulmánya készítésekor. E reménykeltő kezdet ellenére nem folytatódott a szisztematikus kutatás. Időről-időre felmerült e kutatási terület, kutatási ág fontossága és a szerzők összefoglalták az eljárás lényegét, elvi alapjait. Krivánné

5 tanulmányában a klímaváltozások és ingadozások nyomon követésének lehetőségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a munkát mihamarább el kellene kezdeni, felhasználva ehhez a több száz éves védett fáink által rögzített „adatokat". Majer Antal

6 az erdészek legfontosabb szaklapjában megjelent írásával szintén az időjárás- és klímatörténet számára ki nem aknázott lehetőségre kívánta felhívni a figyelmet. Tanulmányának értékét növeli, hogy konkrét kutatási eredményeket is ismertet, felhasználva ehhez egy, a Farkasgyepü-i Erdészet területén levő 94 éves bükkös (1970-ben végzett) vizsgálatának eredményeit. Egyetlen fából vett több minta segítségével elemezte az időjárás és az évgyűrűk vastagsága, a makktermés, illetve a fatermés között levő összefüggéseket, illetve ezek mértékét. A téma legteljesebb összefoglalását Szabó Zoltán

7 alkotta meg az 1970-es évek közepén, összegezve nemcsak az eljárás alapjait, és lehetséges felhasználási területeit, hanem ismertette a külföldi kutatás addigi legfőbb eredményeit is. Csak sajnálni lehet, hogy munkája kéziratban maradt. 4. KULIN György: A fák évgyűrűi és a napfoltperiódus. Csillagászati Lapok 4 (1941). 33-37. 5. KRIVÁNNÉ HUTTER Erzsébet.: Az abszolult időszámítás növénytani módszere. Földtani Közlemények 86 (1956). 183-186. 6. MAJER Antal: Évgyűrű-kronológia. Az Erdő 21 (1972). 164-171. 7. SZABÓ Zoltán: Dendrokronológia. Kézirat 1975.