F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
F. ROMHÁNYI Beatrix: „Meretur vestre devocionis affectus ..." Egy vallásos középkori budai polgár - Söptei Péter kancelláriai jegyző
„Meretur vestre devocionis affectus ..." Egy vallásos középkori budai polgár - Söptei Péter kancelláriai jegyző F. Romhány i Beatrix A középkori mindennapi életnek, mely Kubinyi András munkásságának egyik fő kutatási területe, szerves része a vallásosság is. Maga az ünnepelt is több cikket szentelt a vallásosság különféle megnyilvánulásainak a középkori Magyarországon. 1 Míg azonban a tárgyi kultúráról például számos emlékünk maradt - ha nem is annyi, mint más, nálunk szerencsésebb országban - a középkori emberek vallásosságáról, különösen a valláshoz való személyes viszonyukról viszonylag keveset tudunk. Legtöbbet a zarándoklatokról 2 , a vallásos társulatokról fennmaradt adatok 3 , illetve a végrendeletek 4 árulnak el erről, de a szerzetesrendekhez kapcsolódó konfráterekről alig esik szó 5 . Az alábbiakban közölt rövid tanulmány egy különös, talán bizonyos tekintetben különc ember valláshoz való viszonyát próbálja megvilágítani. Az egykori Festetics hercegi levéltárban majd két tucat olyan oklevél maradt ránk, melyek Söptei Péter kancelláriai jegyzőre vonatkoznak. Egy részük Söptei kancelláriai tevékenységével összefüggésben keletkezett, nagyobb részüket azonban Péter mester számára állították ki, mégpedig különféle szerzetesrendek különböző rangú elöljárói, akik őt rendjük konfráterévé fogadták. Söptei jogászi karrierjét a királyi kancellárián Bónis György vázolta fel. 6 A rávonatkozó adatok alapján kimutatja, hogy kollégáihoz viszonyítva egyedülállóan hosszú időt töltött jegyzőként szolgálatban, a fentemlített oklevelekkel kapcsolatban pedig a következőket írja: 1. KUBINYI András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest 1999. 2. CSUKOVTTS Enikő: „Cum capsa ... cum bacillo" Középkori magyar zarándokok. Aetas 1994/1. 5-27. 3. KUBINYI 1999. 341-352. A szerzetesrendek konfraternitásairól egy bekezdés szól (351-352, 59-61. j.). A domonkos rend konfraternitásáról ld. HARSÁNYI Andrási/l domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt. Budapest 1938 (reprint é.n.). 312317. 4. SZENDE Katalin: A magyarországi városi végrendeletek helye az európai joggyakorlatban (Sopron, Pozsony és Eperjes példája), Soproni Szemle 53 (1999). 343-356. A magyar középkor utolsó évtizedeinek vallásosságáról ld. PÁSZTOR Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest 1940. Általánosabb képet nyújt, de részleteket nem közöl HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae 1). München 1973. A személyes vallásosságra elszórt adatok találhatók még MÁLYUSZnál, Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. passim. 5. Okleveles adatok bőségesen vannak, rendszeres feldolgozása azonban csak a római Szent Lélek társulat anyakönyveinek készült el: Mon.Vat. 1/5. KUBINYI András: Magyaroka késő-középkori Rómában. In: Studia Miskolciensia 3. Miskolc 1999. 86-89. CSUKOVITS 2000. 6. BÓNIS 1971. 295 8. j. és 304-305 47-49. j.
